Sigerus de Brabantia (1235-1284) műve.
A lélek minden tudója, rajta keresztül szerzünk minden másról is tudomást, így szükséges, hogy önmagát is tudja.
Mi értendő lélek alatt? Az a dolog, ami miatt egy élőlény élőlény. Az élőlény jellemzői: táplálkozás, növekedés, szaporodás, érzés, vágyakozás, gondolkodás, akaratlagos mozgás (nyilván nem minden élőlényre igaz mindegyik).
Mi a lélek? Az élőlény lélekből és testből áll, harmadik rész nélkül: a test az anyag, a lélek a forma. A lélek mint forma az anyag létezésének oka.
Hogyan lehet a lélek a test formája és annak megvalósulása?
Az értelmes lélek a működéséből ismerhető meg, ami a gondolkodás. A gondolkodás szükségszerűen részben közös, részben elválasztott az anyagtól:
- közös, mert ha nem lenne az, nem az ember gondolkodna,
- elválasztott, mert nem létezik a gondolkodásnak kifejezett szerve.
Az elme képes mind a testi dolgokrs reagálni, mind függetlenül tőle elmélkedni. Az elme azonban nem önmagában gondolkodik, hanem együtt a testtel. Ha az eleme lényege az anyaggal úgy lenne együtt, hogy létezést adna az anyagnak, de a gondolkodást megtartamá magának, akkor kellene, hogy legyen egy gondolkodó szervünk a testben. Továbbá eleve nem szokott olyan lenni, hogy a a forma lényege közösen van az anyaggal, de a képessége külön. Ezen kívül, ha lenne ilyesmi, akkor nem csak az ember lenne képes gondolkozni, hanme bármi más is, aminek a lélek átadja lényegét.
Tudatunk minden anyagról képes gondolkodni, de a felfogott nem azonos azzal, ami alapján a felfogás történik, az elme képes az egyes fajtákat felfogni, bár a felfogás előtt minden csak lehetőségszerűen van meg benne, tehát az elme nem anyagi forma.
Mág egy érv: a test adott károsodása az illető tudás elvesztéséhez vezet.
Tehát nem csak az elme, hanem az egész emberi személy is gondolkodik. Nem azért, mintha a gondolkodás testi funkció lenne, hanem olyan szerepet játszik, mint a hajó kapitánya a hajóban.
Abból a ténytől, hogy a gondolkodás az ember sajátos jellemzője, nem következik, hogy az ember lényege mint egy összetett dolog gondolkodó része összekapcsolódik egy másik részével.
A gondolkodó, értelmes lélek azért a test megvalósulása, mert a testhez viszonyítva belső, ezért is formája a testnek.
Volt-e valaha örökkévaló az értelmes lélek? Igen, mert ami örökkévaló a jövő tekintetében, az az a múltat illetően is.
Hogyan válik el a lélek a testtől? A lélek mindig egybeesik a testtel egy adott lényben, nem képes semmire nélküle. Viszont a test halálakor a lélek megmarad örökké, de immár nem gondolkodó dolognak, hanem ccsekekvésre képtelen dologként. De ez azt jelentené: végtelen számú ilyen elvált, csekvésmentes lélek van.
A megoldás erre a kérdésre: az anyagtól elválasztott forma nem szaporodik, mert egy. Azaz a testtől elvált egyedi lelkek egyetlen formát alkotnak, a korábbi egyéniségek nélkül.