Az EU és 27 tagállamának kapcsolata az egyes, a 27 ország szuverenitása alá tartozó területeket külön csoportokba osztja.
Az EU területének része lehet:
1. Törzsterület (ez a legjellemzőbb eset), itt teljes mértékben érvényes az EU jogszabályi háttere, kivétel csak az euró alkalmazása terén lehet azon országok esetében, melyek nem vezették be az eurót fizetőeszközként.
*
2. Speciális terület. Olyan terület, mely egy tagállam területének általában – de nem minden esetben – szerves része, azonban földrajzi vagy történelmi okból mentesül az EU jogszabályainak egy kisebb része alól.
Speciális terület az lehet, amelyet az EU alapszerződései ilyennek neveznek meg, azaz ez nem tagállami hatáskör.
Ciprus – 2:
– Ez Észak-Ciprus területét jelenti, melyet az EU nem ismer el, s jogilag a Ciprusi Köztársaság részének tekinti, bár ténylegesen ez egy önálló állam. Tekintettel a tényleges helyzetre, Észak-Ciprus speciális területnek minősül, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy valójában az EU jogszabályok egyáltalán nem érvényesülnek Észak-Cipruson, az egyetlen valóban hatályos jogszabály az, hogy az észak-ciprusiak EU-állampolgároknak számítanak, de ez is csak akkor alkalmazható rájuk, ha rendelkeznek a Ciprusi Köztársaság által kiadott papírokkal, mivel az észak-ciprusi okmányokat az EU nem ismeri el. (A Ciprusi Köztársaság csak azokat az észak-ciprusiakat ismeri el ciprusi állampolgárnak, akik Észak-Ciprus elszakadásakor már ciprusi állampolgárok voltak, vagy ezek leszármazottjai.)
– Észak-Ciprus és a Ciprusi Köztársaság tényleges területe között terül el az ENSZ békefenntartó ütközőövezete. Jogilag ez is az EU speciális területének számít az ütközőövezet katonai jellege miatt.
Görögország – 1:
– Az Atosz-hegyi szerzetesi köztársaság területe történelmi okokból. Nem része az úniós ÁFA-övezetnek és a területre csak az Ortodox Egyház engedélyével lehet belépni, nők az engedélyt nem kaphatják meg semmilyen körülmények közt (hajóval való megközelítés esetén nők lehetnek a hajón, de a hajóról nem léphetnek a szárazföldre vagy a vízbe és a hajón is csak annak a partról nem látható részén (belső helyiség) tartózkodhatnak).
Egyesült Királyság – 2:
– Gibraltár. Nem része az úniós ÁFA- és vámterületnek, valamint a Schengen-övezetnek, egyébként szinte a teljes EU jogszabályi háttér hatályos. Ez az egyetlen brit szuverenitás alatt álló terület, mely – természetesen magán az Egyesült Királyságon kívül – az 1973-as csatlakozáskor kifejezetten szerepelt az Egyesült Királyság csatlakozási szerződésében, mint EU-terület.
– Akrotíri és Dekélia brit szuverén támaszpontok Ciprus szigetén. De facto a területen az EU összes jogszabálya hatályban van, amióta Ciprus 2004-ben EU-tag, sőt ez az egyetlen brit szuverenitás alatt álló terület, ahol a hivatalos pénznem az euró.
Finnország – 1:
– Történelmi okokból az Åland-szigetek. Nem érvényes a szabad letelepedés és ingatlanvásárlás joga, s nem része az úniós ÁFA-területnek. A területen etnikai alapon példátlan diszkrimináció folyik, a nem-svéd nemzetiségűek nem telepedhetnek le és nem vehetnek ingatlant, a korlátozás nagyon régi eredetű, s bár ellentmond az EU-alapértékeknek, „kisebbségvédelem” címszó alatt sikerült ezeket elfogadtatni.
Németország – 2:
– Büsingen am Hochrhein exklávé Svájc által teljesen körülzárva. Régebben a Schengen-térségnek sem volt része, azonban amióta Svájc Schengen-tag lett, ez megváltozott. Jelenleg csupán az úniós ÁFA- és vámövezetnek nem része földrajzi helyzete miatt.
– Helgoland-szigetek – a parttól való távolsága miatt nem része az úniós ÁFA- és vámövezetnek.
Olaszország – 2:
– Campione d’Italia exlávé Svájc területe által körülzárva. Nem része az úniós ÁFA- és vámterületnek.
– Livigno a svájci határnál, mely nem része az úniós ÁFA- és vámterületnek. Oka történelmi, ugyanis Livigno nem exklávé, hanem régebben nehezen megközelíthető volt, s ez a privilégiuma megmaradt.
Spanyolország – 2:
– Ceuta és Melilla autonóm városok az afrikai kontinensen. Nem részei az úniós ÁFA- és vámterületnek, valamint a Schengen-övezetnek.
*
3. Távoli terület. Olyan terület, mely egy tagállamnak szerves része, azonban messze van az illető állam törzsterületétől, ezért nem hatályos rá az EU jogszabályainak egy kisebb része.
Ezek:
– Franciaország 5 tengerentúli megyéje közül 4 (Francia Guyana, Guadeloupe, Martinique, Réunion), valamint tengerentúli közösségei közül 1 (Saint Martin).
– Portugália területéből az Azori-szigetek és Madeira.
– Spanyolország területéből: a Kanári-szigetek.
*
Ez a fenti 3 kategória minden esetben az EU részét képezi.
*
Viszont vannak olyan területek is, melyek az EU területének nem képezik részét, azonban valamely tagállam szuverenitása alatt állnak, így az illető tagállammal való kapcsolat miatt mégis hatályban van esetükben az EU jogszabályai háttér. Ezek lehetnek a következők:
4. Az EU tengerentúli területe – a terület nem része ugyan az EU-nak, de megállapodás alapján alkalmazza az EU-jogrend egy minimális részét és bizonyos kedvezményeket élvez (jellemzően: vámmentes kereskedelem az EU-val).
Ide tartozik az Egyesült Királyság függő területei közül a következők:
– Anguilla,
– BIOT,
– Brit Virgin-szk.,
– Déli Georgia és Déli-Sandwich-szk.,
– Falkland-szk.,
– Kajmán-szk.,
– Montserrat,
– Pitcairn-szk.,
– Szent Ilona, Ascension, Tristan da Cunha,
– Turks- és Caicos-szk.
Ide tartozik szintén Franciaország tengerentóli megyéi közül:
– Mayotte,
tengerentúli közösségei közül pedig:
– Francia Déli és Antarktiszi Terület,
– Francia Polinézia,
– Saint Barthélemy,
– Saint Pierre és Miquelon,
– Új-Kaledónia,
– Wallis és Futuna,
Mayotte 2014. január 1-től tengerentúli területből távoli terület státuszba vált.
A Hollandiai Királyság mindhárom karibi részállama is ide tartozik:
– Aruba,
– Curaçao,
– Sint Maarten.
2015-ig szintén ide tartozik a 2010-ben Hollandiához csatlakozott 3 karibi sziget: Bonaire, Saba és Sint Eustatius.
Ezenek kívül ide tartozik még Grönland.
*
5. Nem-terület, minimális jogalkalmazással – a terület jogosult lenne az EU tengerentúli területe státuszra, de azt nem kérte, viszont az EU-jogrend egy minimális részét alkalmazza.
Ide tartozik Bermuda, Guernsey, Jersey, s a Man-sz.
*
6. Nem-terület – egyáltalán nem hatályos az EU-jogrend, ill. csak egyes speciális esetekben hatályos.
Ide egyetlen terület tartozik: a Feröer-szk.
*
Tehát az utóbbi 3 kategória nem minősül az EU területének.
*
A Liszaboni Szerződés hatályba lépése óta a immár nem szükséges szerződésmódosítás ahhoz, hogy egy terület státusza változzon „tengerentúli terület” és „távoli terület” stártusz között, így a gyakorlatban immár az EU Tanácsa dönt ilyen ügyben, ily módon növelve az EU területét vagy csökkentve azt. Ilyen eset eddig még nem fordult elő.
*
Emlékeztető az eddigi EU-területváltozásokról
- 1957: az alapító 6 tagállam: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország.
- 1962: Algéria mely eddig francia tengerentúli megye és ezzel együtt az EU távoli területe volt függetlenné válik, így megszűnik az EU-terület részének lenni.
- 1973: belép Dánia, az Egyesült Királyság, Írország.
- 1981: belép Görögország.
- 1985: Grönland autómiát kap Dániától és kilép az EU-ból, az EU tengerentúli területévé válik.
- 1986: belép Portugália és Spanyolország.
- 1990: az NDK és Nyugat-Berlin csatlakozik Németországhoz, ezzel automatikusan megnövekszik az EU területe.
- 1995: belép Ausztria, Finnország és Svédország.
- 2004: belép Ciprus és Málta, valamint 8 ex-kommunista állam, továbbá az EU-terület részévé válik Akrotíri és Dekélia brit szuverén támaszpontok.
- 2007: belép Bulgária és Románia.