Az országnév “változik”

By | 2022-06-06

Nyilván nem arról van, amikor egy ország neve ténylegesen is megváltozik, ez szuverén döntés kérdése ugyanis. Lásd amikor a volt belga Kongó 1971-ben Zaire lett, majd 1997-ben ismét visszavette a Kongó nevet. (Egyébként a Zaire név alatt legalább nem volt meg a máig létező “két Kongó” probléma.) Vagy még: amikor Felső-Volta neve Burkina Faso lett, vagy amikor Nyugat-Szamoa elhagyhta nevéből a “nyugat” részt, s ennek tükörpéldája, amikor meg Macedóniából Észak-Macedónia lett. S sok hasonló.

Ezek a fenti esetek nyilván átmennek idegen nyelvekbe is.

A kérdés akkor releváns, amikor a név a valóságban nem változik, hanem az illető állam más nyelvekben létező nevére akar hatni.

Ugyanez a márkaneveknél teljesen megszokott. De egy ország neve nem cégnév, egyetlen ország se rendelkezik hatalommal a nyelv felett, s végképp nem minden nyelv felett.

Kicsiben ez az átírás kérdése, azaz x nevet hogyan kell leírni y nyelven. Kinek a joga erről dönteni, a név birtokosának vagy y nyelv felhasználóinak. Nyilvánvaló, hogy az utóbbi.

Mondjuk a koreai Daewoo cég neve onnan ered, hogy az eredeti név 대우 – ennek ejtése az eredetiben kb. “teu”, de a cég a hagyományos latin koreai átírást használja, így lett daewoo, ez viszont – alkalmazkodva az amerikai normákhoz – “dajvu” alakban lett ejtve, azaz ez így sajátos direkt félreejtés. A megszokott magyar ejtés pedig már az amerikai ejtés magyarosítása, furcsa középkori-latin beütéssel, azaz “dévu”.

Eddig nyilvánvaló. De mi lenne, ha holnap a koreai kormányzat felszólítaná Magyarországot ezentúl a “Korea” szó legyen magyarul pl. “Corya”. Abszurd, nem?

Az persze senkit se gátol, hogy a saját nevét úgy írja le, ahogy akarja, de ez nem lehet másra kötelező. Ilyen még Magyarország is csinált 1989-2012 között, amikor az ország hivatalos neve “Magyar Köztársaság” volt – ennek az angol fordítása “Hungarian Republic” lenne, de a magyar kormányzat helyette minden angol nyelvű okmányban a “Republic of Hungary” alakot alkalmazta.

Néha a kérdés politikai. Az NSZK neve magyarul a korabeli nyugatnémet okmányokban mindig “Németországi Szövetségi Köztársaság” volt, miközben a normál magyar verzió meg “Német Szövetségi Köztársaság”.

Viszont van pár modern eset, ahol egy adott ország egyenesen követeli, hogy más nyelvek alkalmazkodjanak hozzá. Íme egy nem teljes gyűjtés:

  • Elefántcsontpart 1986 óta harcol nevének lefordítása ellen, s megköveteli az eredeti francia név Côte d’Ivoire használatát,
  • a legismertebb eset Grúzia, mely a grúz-orosz háború (2008) óta küzd a “Grúzia” név ellen, helyette a “Georgia” verziót akarja,
  • a Zöld-foki-szk. 2013 óta követeli, az ország neve csak eredeti portugál változatában legyen használva minden nyelven, azaz Cabo Verde, s ne legyen lefordítva szó szerint,
  • 2019 óta Hollandia is azt kéri, az ország nevének idegen verziói ne a Holland névből, hanem a Nederland névből legyenek: itt az ok teljesen racionális, akkor van szó, hogy eredeti értemében Hollandia az csak a mai ország nagyjából délnyugati része, majd ez a név elterjedt az egész területre, de ez félreértésekre adhat okot
  • 2020-es eset Szváziföld: az ország megköveteli az Eswatini nevet, mely az ország szvázi nyelvű neve.

A magyar ezekről az esetekről nem szokott tudomást venni. Az egyetlen kivétel Grúzia, de itt is az esetek 90 %-ában a “Grúzia” verzió van használatban magyarul. A magyar kormány hivatalosan a “Georgia (Grúzia)” kettős alakot használja, nemhivatalosan meg a “Grúzia” alakot. Az ok itt nylván tisztán politikai: a 2008-as háború alatt a Fidesz a grúz oldalt támogatta, ezt a névhasználatban is kifejezve, aztán a Fidesz már kormányon jó kapcsolatokat épített ki Oroszországgal, de már visszás lett volna a nevet illetően is visszatáncolni, így lett a dupla alak. Manapság az erősen oroszellenes magyar médiák ragaszkodnak a “Georgia” alakhoz egyébként.

A mai nemzetközi nyelv az angol. Ennek rossz oldala, hogy hatalmas idegen hatás éri az angolt. Mivel mindenki a nemzetközi használatot nézi, s ez az angolt jelenti, így ott sokszor mindez a marhaság átmegy a tényleges használatba is.