Már írtam a bulgáriai önkormányzati választásokról.
A Balkánon az élet érdekes, mindig történik valami. Lehet a kormány totálisan euroatlantista, a kulturális háttér akkor is marad az ami. Ezért is marhaság teljesen helyidegen értékrendet kényszeríteni egy társadalomra, de most nem erről, hanem a konkrét helyzetről.
Bulgáriában máig létezik a választási csend intézménye, ami Magyarországon is volt a 90-es évek végéig, azaz a választás napja előtti napon tilos kampányolni. Persze senki se tartja be, a neten egymás után jönnek a reklámok, a fő kormánypárt buzis hangulatú reklámja minden második YouTube-videó alatt megjelenik), ha az ember nem használ éppen VPN-t, hanem normál bolgár IP-címmel jelentkezik be (pedig a kormánypárt szófiai polgármesterjelöltje csak kulturálisan homokos, ténylegesen nem az).
De a legviccesebb: a pénteki nap rendkívül sűrű volt. A köztársasági elnök és a kormány közti harc újabb része zajlott le. A köztársasági elnök Bulgáriában ugyanis, bár nem feje a végrehajtó hatalomnak, valamivel erősebb, mint Magyarországon, ez eleve következik abból, hogy nem a parlement választja meg, hanem a nép, de alkotmányosan is: vannak egyes intézmények, melyekben az államfőnek saját kinevezési joga van, azaz nem úgy, ahogy Magyarországon, ahol a köztársasági elnök minden kinevezési joga kormányzati ellenjegyzéshez van kötve: a magyar köztársasági elnök tulajdonképpen csak saját kabinetjét, saját munkatársait nevezheti ki a kormány hozzájárulása nélkül. Bulgáriában nem így van, az államfőnek valós hatalma van pl. az állambiztonsági szervek vezetősége terén, de még az igazságszolgáltatásban is. Nem ő az ország vezetője, de van bizonyos hatalma.
A történet megértéséhez tudni kell, hogy Bulgáriában létezik az úgynevezett gépi szavazás, azaz nem papírokat tölt ki, ikszel be a szavazópolgár, hanem ehhez használhat gépet is, kb. mint ahogy az USA-ban. Hosszú ideje létezik gyanú, hogy a gépek manipulálhatók. Most a géppárti kormáyzat adott ehhez érvet akaratalanul: az egyik miniszterhelyettes megjelent a szavazógépek igazoló eljárásán, s teljesen abszurd módon ott gyanúsan viselkedett. Amit a Nemzetbiztonsági Állami Ügynökség konstatált, aminek hatására pedig a Központi Választási Bizottság betiltotta a gépes szavazást. Mindezt a szavazás kezdete előtt 20 órával!
Hatalmas ütés ez a fő kormánypártnak, a PP-nek, melynek egyik alapvető ígérete a gépi szavazás kötelezővé tétele volt.
A PP többi ígérete már nevetségessá vált: hiszen nem tettek semmit Bojko Boriszov „korrupciós modellje” ellen, sőt koalícióra léptek Bojko Boriszov pártjával. Most ígérték még a gépes szavazást, Bulgária belépését a Schengen-övezetbe, s a bolgár leva felváltását az euróval, ez utóbbi a legkevésbé fontos belpolitikilag, mert ezt Boriszov pártja is ígéri. Most ott tartunk tehát, hogy a „korrupcióellenes” és „euroatlantista” PP semmit se tud teljesíteni, még a gépes szavazást se.
Az eredmény egyébként is katasztrofális a PP számára, tulajdonképpen nem tudtak sehol se igazán áttörni, a PP nem lett az ország új vezető pártja, továbbra is a GERB – Boriszov pártja – jóindulatától függ a kornányzati képesség.
Ami persze jó hír. A GERB nem egy jó párt, számomra teljesen idegen, de a PP még nála is rosszabb.
Magyar párhuzamot nehéz mondani, de a GERB kb. az első Orbán-kormány alatti Fidesz, míg a PP kb. Hadházy. Persze sántít, a példa, de ad valami infót a helyzetről.
A választás eredménye pedig az lett Szófiában, amit előző cikkemben jósoltam. Megyénként a legerősebb párt: sötékék = GERB, világoskék = PP, zöld = török, piros = szocialisták, sárga = helyi szervezet:
Politikailag a kormánykoalíció győzött, megerősödött. A GERB és a PP nem tudta egymást legyőzni, így egymásra szorulnak, azaz a kormány megerősödött. Bojko Boriszov ügyesen lépett, hogy a fővárost odaadta a PP-nek.
U. i.: Novembertől kevesebb időm lesz, azaz minden valószínűség szerint csak napi 1 cikket fogok tudni feltenni. Sajnos ez van, az anyagi kötöttségek folytan visszahúznak a fogyasztói társadalom liberális mocsarába.