Balkáni rendezés

By | 2021-04-24

Megy a pánikolás a Balkán-határok átalakítási terve miatt, pedig a tervezet kifejezetten hasznos.

Jelenleg a Balkánon van egy sor gyakorlatilag egynemzetiségű állam:

  • Albánia – szinte teljesen albán, a görög kisebbség az utóbbi 30 évben nagyrészt elköltözött,
  • Görögország – szinte teljesen görög mára, a modern görög állam sikeres asszimilációs politikát folytat megalakulása óta,
  • Horvátország – mára szinte teljesen horvát, a nagy szerb kisebbség gyakorlatilag el lett üldözve a szerb-horvát háborúk során,
  • Szlovénia – csak az utóbbi évtizedek bel-jugoszláv migrációja miatt nem tisztán szlovén.

De ide sorolható – mint a kérdés szempontjából irreleváns – Románia és Bulgária, ahol vannak ugyan kisebbségek, de azok nem szomszédos balkáni országokból származnak (Romániában a magyarok, Bulgáriában a törökök).

Ahol viszont a kérdés súlyos, az Bosznia-Hercegovina és Koszovó.

Bosznia-Hercegovina máig kb. olyan, mint Tangier Nemzetközi Övezet a XX. sz. során: csakis idegen hatalmak miatt létezik. A valóságban Bosznia működésképtelen, s nem is működik, mindent az egyes nemzetiségek intéznek önállóan, s az egységet a külföldi főbiztos adja, akinek vétójoga van az ország minden szerve felett.

Bosznia-Hercegovina felosztása csak a tényleges helyzetet tenné jogilag is hivatalossá.

Koszovó szintén egy felesleges állam, semmi ok egy második albán állam létezésére a már meglévő mellett. Koszovó szerblakta északi csücske pedig simán elcserélhető lenne Szerbia délnyugati albánlakta csücskével. Ez csak a békét szolgálná, elvezetne egy albán-szerb kiegyezéshez.

Vicces, de a legnagyobb akadály a koszovói-szerb területcserében az, hogy a szerb A1-es autópálya az albántöbbségű területen megy keresztül – ez pedig az E75-ös létfontosságú északi-déli útvonal fontos eleme (ennek fő magyar szakasza az M5), itt egy plusz határ beiktatása komoly probléma lenne.

Macedóniát nem veszem ide, bár az is kiemelten működésképtelen: az ország északnyugati része színalbán.

Egyébként a minta mindig ugyanaz a marhaság: mindenki ragaszkodik a határok nem átrajzolásához, mert ez majd precedens lesz, aztán a helyzet egyre rosszabb lesz, s a végén a határok úgyis átrajzolódnak, de sokkal nagyobb károkkal.

piros – szerb többség Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban, sárga – horvát többség Bosznia-Hercegovinában, zöld – bosnyák többség Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Szerbiában, barna – albán többség Észak-Macedóniában, Montenegróban és Szerbiában