A csinált tárgyak azért fontosak, mert magukban foglalják az emberi készítőik életerejének egy részét, az pedig Istentől van, ezért minden készített tárgyban van isteni szikra is.
Ezért a tárgyak nem rendeltetésszerű használata egyben Isten káromlása is.
Ezt egészen gyerekkoromban is megértettem már, persze csak ösztönösen.
Amikor 2 éve elromlott a koreai márkájú, de Törökországban gyártott hűtőszekrényem, különösen megéreztem ezt, pedig végülis nem történt tragédia: senki se rontotta el a szerkezetet, s az több ideig volt használatban, mint a garanciális idő duplája, azaz túlélte azt az időszakot, amire tervezték: emberi mértékre lefordítva kb. 110 évesen halt meg.
Dehát a 110 éves korában meghalt rokonunkra se azt mondjuk „ideje volt meghalnia”, hanem gyászoljuk.
Végülis azzal sikerült a dolgokat valahogy rendbe hozni, hogy amikor megrendeltem a neten – én mindent a neten csinálok – az új hűtőt, ott azt láttam: igény esetében elszállítják a felesleges háztartási gépeket ingyenesen újrahasznosítás céljából. Azaz a régi eszközök részben tovább élnek. Ami mégiscsak a normalitás bizonyos fokú helyreállítása.
