Hatalmas mozgások a pszichoellenzékben a múlt hónapban. A „hatalmas” szó persze az egyes csoportok méretéhez képest értendő.
Pszichoellenzéknek azokat az ellenzéki törpeszervezeteket nevezem, melyek a valóságban gyakorlatilag nem is léteznek, de rendkívül hangosak a neten, így azt a képzetet adják magukról, mintha sokezres tömeg lennének, pedig a valóságban pár száz ember, s még valami: az egész szervezet valamilyen teljesen elmebeteg ötlet köré épült fel (sőt, néha maguk a főemberek is erősen elmebajos-gyanúsak).
Már mindegyikről írtam többször is. Gyorsan el is sorolom.
Söpredék Zoli korábban tüntetéseket szervezett, meg alternatív parlamentet (ahol csak ő és haverjai jelentek meg), most állapota enyhült: már tüntikézés helyett piramisjátékot és csirkeosztást javasol, a csirkeólokba pedig milliós számítógépeket akar telepíteni. Ettől megváltozik ugyanis a társadalom hangulata, aztán Zorbán bukik.
A NyomtassTeIs Mozgalom – melynek törzsgárdája egyezik a Kolozsváros blogéval – abban hisz, hogy ki kell nyomtatni az internetet – ugyanis Zorbán betiltotta a netet vidéken -, majd azt be kell dobálni vidéki postaládákba, s akkor majd kinyílik az agymosott utolsó szemét mucsai bunkók csipes szeme, rájönnek, hogy minden, amiben hittek marhaság, s csatarendbe állva leszavaznak Soros embereire, támogatni kezdve a homokos “házasságot” és a határkerítés lebontását is.
A legismertebb persze az Amerikai Népszava blog közel száz fős rajongótábora. Ők két dologban hisznek: egy – Bartus mester a messiás, kettő – bojkottálni kell mindent ami mozog.
A kiábrándult ex-fideszes Tuareg – fanatikus fideszesből fanatikus ballibává lett, majd tovább ment: immár a ballibeket is hazaárulóknak tekinti, csak Gyurcsány iránt mutat valami enyhe szimpátiát.
S az Alkotmányos Ellenállás. A legjobban ismert számomra, mert már csírájában ismertem a mozgalmat. Az egész kezdete: egy Geri Tibor nevű, magát alkotmányjogásznak képzelő emberke kitalálta 2011-ban, hogy az új alkotmány érvénytelen. Érvei persze marhaságok, személyesen neki is cáfoltam minden indoklását. Geri kezdetben a ballibeknél próbálkozott, de onnan gyorsan kirúgták (a ballibeknél elég sok a valódi alkotmányjogász, egy ilyennek pedig kb. 10 perc kell, hogy lássa: Geri tézisei hibás alapon fekszenek). Ettől Geri megsértődött, egyre jobbra tolódott, a végén már keresztényellenes, pogány elmebetegekkel kezdett összejárni, akik szerint a magyar Szent Korona többezer éves és valóságos személy, akit ki kell nevezni államfővé, kormányfővé, miniszterré. Lassan a kb. száz fős mozgalma annyira radikális lett, hogy magát Gerit is kirúgták mint hazaárulót: gondolom, valamilyen „alkotmányjogi” tézis már neki is túl sok lett.
Na, most jön a lényeg. Tuareg mozgalma, a Kossuth Tériek és az Alkotmányos Ellenállás kezdtek összejárni. Bár ideológiájuk nagyon más – a Kossuth Tériek fanatikus nyugatpártiak, az „alkotmányosok” meg kb. Attila államát akarják „visszaállítani” – mégis összekötötte őket három dolog: az orbánozás, az a hit, hogy a jelenlegi alkotmány nem érvényes, valamint az a furcsa hobbi, hogy időnként sátrat vernek közterületen, majd ott heverésznek pár napig, néha összekötve ezt rövid fogyókúrával is.
Mivel azonban az alkotmányosok rendkívül agresszívek – ami nagy szó, Tuaregnél nem könnyű agresszívebbnek lenni -, lassan kezdték átvenni a vezetést a tuaregisták felett. Július közepén Tuareg visszaütött. A két szervezet gyorsan kiderítette egymásról, hogy „fideszes kamuellenzék”, s Zorbán ukázait követik.
Szóval már éppen rettegett Zorbán, hogy 100-150 bátor ellenálló sátortáborozni fog a Kossuth téren, mire ez a hatalmas forradalmi tömeg most kettészakadt. Szegény pszichoellenzék…
