Bolgár nevek

By | 2022-01-15

Bulgária az egyetlen ex-Szovjetunión kívüli szláv ország, ahol a nevek 3 részből állnak, azaz keresztnév, apai név, vezetéknév.

Az apai név szerepe viszont egészen más, mint az oroszban.

Az oroszban az apai név önálló szerepet játszik, ma is élő hagyomány a keresztnév + apai név használata keresztnév + vezetéknév helyett, ez utóbbi túlságosan tartózkodónak számít, a normál udvarias forma az előbbi. Szinte megesik a csak apai név használata, de ez ma már kissé archaikus, a fiatalabbak jellemzően tréfás éllel beszélnek csak így.

A bolgárban viszont az apai név kb. olyan mint a spanyolban a második vezetéknév, azaz egy extra, “pontosító” vezetéknév. (A spanyolban mindenkinek 2 vezetékneve van: az első az apa első vezetéknéve, a második az anya első vezetékneve.)

A II. vh. előttig a bolgár névhasználati szokás ingadozott:

  • egyesek az “európai”, azaz nyugati szokást követték, azaz a vezetéknév apáról gyerekre öröklődött,
  • a többség azonban egy korai bolgárt hagyományt – amit megerősített a muszlim uralom is, ez egyezik ugyanis a hagyományos arab szokással – követett, melyben minden nemzedék vezetékneve más volt: a vezetéknév az apa apai neve volt.

A kommunizmus eltörölte ez utóbbit, kötelező lett az “európai” módszer. Azaz aki ma legalább 70 éves, annak neve az “európai” szokáson alapszik.

Hogyan képződik az apai név? Egyszerű: az apa keresztneve + -ov vagy -ev (nőknél -ova vagy -eva). (Kivéve: ha a keresztnév -я/-ю/-ьо (ja, ju, jo) végződésű: ilyen esetekben ez kiesik a végződés előtt.) Nagyon idegen neveknél, ahol furcsa hangzású lenne a képzős verzió, ott elhagyható a végződés. Pl. a bulgáriai török-muszlim párt jelenlegi elnökének a teljes neve Musztafa Szali Karadaja, az apja keresztneve Szali, ebből az apai név Szaliev lenne, de ez bolgár füllel túl furcsa, így itt az apai név csak Szali, képző nélkül.

Valójában a bolgár vezetéknevek 90 %-a eredetileg apai név volt. Direkt megnéztem a bolgár sttaisztikai hivatal honlapját, ahol van adat arról, a jelenleg élő bolgár állampolgároknak mi a neve. Nos mind a 10 leggyakoribb vezetéknév apai névből ered:

  • 1. Иванов(а) – Ivanov(a) – az Ivan (János) névből,
  • 2. Георгиев(а) – Georgiev(a) – a Georgi (György) névből,
  • 3. Димитров(а) – Dimitrov(a) – a Dimitar (Dömötör) névből,
  • 4. Петров(а) – Petrov(a) – a Petar (Péter) névből,
  • 5. Николов(а) – Nikolov(a) – a Nikola (Miklós) névből.
  • 6. Хриустов(а) – Hrisztov(a) – a Hriszto (Krisztián) névből,
  • 7. Стоянов(а) – Sztojanov(a) – a Sztojan (nincs magyar megfelelője, az “áll” igéből ered) névből,
  • 8. Тодоров(а) – Todorov(a) – a Todor (Tivadar) névből,
  • 9. Илиев(а) – Iliev(a) – az Ilija (Illés) névből,
  • 10. Ангелов(а) – Angelov(a) – az Angel (Angyal) névből.

A bolgár vezetéknevek 10 %-a nem apai név eredetű, hanem – ahogy a magyarban – helységnév- vagy foglalkozáseredetű. Itt is a + -ov vagy -ev (nőknél -ova vagy -eva) végződés dominál, de előfordul a -ски -szki (nőknél -ска -szka) is, ritkán a nemsemleges -ич -ics. Még ritkábban vannak képző nélküli vezetéknevek is.

A kommunizmus alatti török- és muszlimellenes kampány része volt a nevek bolgárosítása is. Ez azonban nem csak a muszlim nevek átváltoztatását jelentette, hanem a “furcsa” nevű bolgárokra is vonatkozott, pl. az addig képzőmentes apai nevek kötelezően képzőssé váltak, kivéve ahol ez hangzásbeli zavart okozott volna. A múzsám születési anyakönyvi kivonatában még “Emil” az apai neve, de amikor nagykorú lett és megkapta első személyijét, ott már “Emilova”.

A kötelező névbolgárosítás alól csak az örmények és a zsidók kaptak felmentést. Ez a két nemzetiség valamiért “barátinak” tűnt Todor Zsivkov számára. Ők megtarthatták eredeti nevüket, s a képzőt se kellett rátenni a nevükre, kivéve ha eleve bolgár volt valamelyik nevük, s azt képzőmentesen használták.

A II. vh. előtt élt a választékos bolgárban egy olyan szokás, hogy a hangsúllyal megkülönböztették az apai és a vezeték nevet, az apai nevek esetében az utolsó előtti szótagra tették a hangsúlyt, míg a vezetéknevek esetében az utolsóra. Ez azonban azóta teljesen kihalt.

Jelenleg már totális demokratizáció van, a névjegyzék is megszűnt, ennek eredménye az idióta nevek megjelenése, ebben elsősorban a cigányok jeleskednek. Mostanában voltak hírek pl. Kovid és Kovidka nevű fiú és lány újszülöttekről.

Sőt ma már nem kötelező a végződés se, sőt a nők használhatnak hímnemű végződést (lásd -ova helyett -ov), de ezt a gyakorlatban szinte senki se használja: egyszerűen bolgárul hibásnak hangzik az ilyen névhasználat. Egy időben volt egy francia-bolgár kolléganőm, aki csak francia állampolgár volt, Franciaországban született, bolgár apától és francia anyától, neve az eredeti franciában Sonia Mladenov volt. Aztán valamiért Bulgáriába került. Az elején még magát Szonja Mladenov alakban nevezte, de miután mindenki azt hitte, biztos csak hibásan mondja, pár hónap után feladta, s immár ő is áttért a Szonja Mladenova alakra.

Szerintem Gyurcsányné is simán Dobreva, amikor Bulgáriába jár síelni. (Gyurcsányék egy időben mindig jártak síelni valamelyik bulgáriai téli üdülőhelyre.)

csak illusztráció, ez nem Gyurcsányné