Bulgária mint földrajz

By | 2022-02-14

Amikor magyarok jönnek Szófiába, rendszeresen megdöbbennek, hogy telefonjuk több száz méter magasságot mutat. Szófia központja kb. Budapest legmagasabb pontja – a János hegy – magasságán fekszik. Ahol most ezt írom – s Szófia egy alacsonyabb pontján vagyok -, a tengszerszint feletti magasság 562 méter.

Télen jön a következő meglepetés, hiába van Szófia 5 szélességi fokkal délebbre Budapestnél, télen a hőmérséklet rendszerint pár fokkal hidegebb.

Bár abszolút nem látszik, Szófia egy hegyvidéki város. Azért nem látszik, mert a város egy hegyek által körbevett medencében van. Viszont ez egy hegyvidéki medence, nem egy tengerszint közeli síkság, ami Budapestre – legalábbis annak keleti részére – jellemző. (De a nyugatira is: elég elindulni Budapesttől Zsámbék felé, az út a János-hegy környékétől meredeken lefelé vezet. Elég csak csúcsforgalomban ellátogatni Budakeszire, látványos a fővárosba bemenni akaró autók tömege a meredeken felfelé ívelő főúton.)

A mai Bulgária 5 nagyon eltérő régióra oszlik földrajzi értelemben:

  • Tengermellék,
  • Észak-Bulgária (Dunai-síkság),
  • Balkáni régió,
  • Dél-bolgár hegyvidék (Oszogovo-Rila-Pirin-Rodope vidék),
  • Átmeneti régió (Kraiste, Észak-Trákia, Tundzsa-vidék).
igyekeztem bejelölni a régióhatárokat

A legegyszerűbb eset a Tengermellék, ez a tengerpart vidéke, átlagosan 20 km távolságra a tengerparttól (északon keskenyebb, délen szélesebb). Az Emine-fok választja a régiót 2 részre, ennek turisztikai szempontbül is van jelentősége: az északi tengerpart drágább, mint a déli. Az Emine-fok Várna és Burgasz között kb. félúton van.

az Emine-fok (Google)

Itt természetesen erős a tenger hatása, több a csapadék, s az átlaghőmérséklethez képest mérsékeltebb, télen nincs olyan hideg és nyáron nincs olyan meleg.

Bulgária lakosságának kb. 15 %-a itt él. Ez a régió etnikailag 90+ %-ban bolgár, vallásilag ortodox. Itt van Bulgária 3. és 4. legnagyobb városa, Várna és Burgasz.

A Dunai-síkság az, mely legjobban hasonlít a Budapest környéki tájra. Északi határa a Duna, nyugati határa Szerbia, keleti határa az északi Tengermellék keleti határa. Déli határa pedig az Elő-Balkán hegység, mely a fő Balkán-helységgel párhuzamosan futó, 30-40 km-rel északabbra lévő hegyvonulat.

A Duna-síkság a legkeskenyebb nyugaton, a legszélesebb keleten.

Itt van Bulgária 5., 7., 9. és 10. legnagyobb városa, Rusze, Pleven, Dobrics, Sumen.

Nyugaton és a középső részén a lakosság 90+ %-ban bolgár, keleten jelentős török kisebbség van. Sőt, Razgrad megyében több a török, mint a bolgár. A vallási helyzet ugyanez: a bulgáriai törökök 98 %-a szunnita muszlim. A bolgárok szinte mindenhol 100 % körüli arányban ortodoxok itt, de van pár Duna-menti település, ahol az átlagosnál nagyobb katolikus kisebbség van, de ez is 10 % alatti arányt jelent.

Személyesen ez a régió érint a legjobban. Mind apai nagyanyám, mind apai nagyapám innen származik, mindketten a Duna-síkság déli, középső részéről származnak, nem messze – északkeletre – a mai Veliko Tarnovo várostól. Nem véletlen, hogy a magyarországi bolgár kertészek 80+ %-a ide valósi, egyszerűen az ittani viszonyok hasonlítanak a legjobban a magyar mezőgazdasági, éghajlati viszonyokra.

A Balkáni régió a központi, északi határa az Elő-Balkán, közepe maga a Balkán-hegység (melyet Bulgáriában nem szokás Balkánnak nevezni, hanem Öreg hegynek (Sztara planina)), déli határa pedig a Balkán-hegységgel délre párhuzamosan futó Szrednogorie-hegylánc (a szó jelentése magyarul: Középső hegység).

Ebben a régióban több hegyvidéki medence is van: összesen 11 darab, az ország lakosságának harmada az egyikben lakik, ez a Szófiai-medence.

Etnikailag ez bolgár térség, csak a keleti részen vannak törökök.

Itt van Bulgária 1., 6. és 8. legnagyobb városa: Szófia, Sztara Zagora, Szliven.

Az éghajlat alacsony-hegyvidéki és hegyvidéki.

A Dél-bolgár hegyvidék fő részei az Oszogovo-, Rila-, Pirin-, s Rodope-hegységek. Az ország délnyugati csücske is ide tartozik, ez síkvidék, s ez az egyetlen mediterrán éghajlatú része a mai Bulgáriának. Itt van a Balkán-félsziget legmagasabb hegycsúcsa is, a Muszala, mely a Rilában fekszik, s egyébként a görögországi Olimposz folytatása – csak a Muszala 8 méterrel magasabb az Olimposznál.

A Muszala neve egy időben komoly vitákat keltett, mert mai neve a török időkből ered, ez a név arab, jelentése “imahely”. 1949-ben a bolgár kommunista hatalom átnevezte, akkor Sztálin-csúcs lett a neve, de 1962-ben ez vissza lett csinálva.

A térség nyugati része etnikailag bolgár, középső része keverten bolgár ortodox és bolgár muszlim, keleti része pedig török. Bulgária egyetlen megyéje, ahol 50 % feletti török lakosság van – Kardzsali – itt található.

Az Átmeneti régió Bulgária második legnépesebb régiója, itt van az ország második legnagyobb városa – Plovdiv – is.

Etnikailag 90+ %-ban bolgár. Érdekesség: itt van Bulgária egyetlen katolikus többségű járása: Rakovszki.

Itt az éghajlat mérsékeltebb természetesen.

Bulgária legnagyobb földrajzi problémája a vízhiány. A Duna-menti térségen kívül nincsenek nagy folyók. Az átlagos bolgár folyó kb. a magyar Sió vagy Hernád kategóriája.

a Jantra folyó apai nagyapám szülőfaluja határában (saját kép) – forrása a Balkán-hgys., torkolata a Duna