A történelem szubjektív, folyamatosan változik. Rövid távon is. Még a viszonylagosan tényeknek tekinthető adatokat is felváltja a róluk való emlékezet. Orosz ismerős mondja: a szovjet rendszer bukására az orosz átlagember a 90-es években mint pozitívumra emlékezett, a 00-as években mint semleges eseményre, a 10-es években pedig mint negatívumra. S egyik se volt végülis hazugság, csak más-más szempontú elemzése… Read More »
Sajátos eset. Az egyetlen Hitler döntő részvételével megcsinált békés európai területi revízió, mely nem lett visszacsinálva Hitler bukása után. A többi mind semmisnek lett nyilvánítva a II. világháború után: A második bécsi döntés 1940. augusztus 30-án lett aláírva. Mintájára szeptember 7-én lett aláírva a craiovai megállapodás. Ez kimondja Dél-Dobrudzsa átcsatolását Romániától Bulgáriának, s előírta a kötelező lakosságcserét: a… Read More »
Először azt hittem, hogy a baszóember specifikus bolgár jelenség. A baszóember a Fekete-tenger partján létezett jelenség. Már a 60-as években megjelent. Lényege: szexuális szolgáltatásokat nyújtani egyedülálló, unatkozó turistanőknek, de nem durván, egy-egy alkalommal pénzért, hanem „romantikusan”, azaz ugyanazzal a nővel eltölteni annak 1- vagy 2-hetes nyaralását, sőt még levelezni is vele egy ideig aztán. Bulgáriában a legnagyobb vevői… Read More »
1989 óta már nem lehet ugyanezt átélni. A legnevezetesebb hidegháborús határ átkelését. A berlini fal. A kérdés érdekessége: valójában sose lett rögzítve ennek a határnak a kérdése, végül úgy szűnt meg 1991-ben a határ, hogy nem volt sose rendezve. Amikor 1945-ben le lett győzve Németország, mind az ország, mind Berlin fel lett osztva megszállási övezetekre. Míg a fő… Read More »
Az orosz nemzeteszme egyik érdekes kérdése a normannizmus/antinormannizmus vita. Az általánosan elfogadott álláspont szerint a szláv őshaza valahol a mai lengyel-belarusz határvidéken és attól kissé keletre lehetett. Innen kezdődött a szlávok kirajzása, először nyugat, észak, kelet felé már az i. e. III. századtól, majd az i. sz. VI. századtól délre is. Ez utóbbi feltehetően a VI-VII. századi „kis… Read More »
A román történelem egyik szakaszában perszonálunió volt. Ez 1859-1862 között történt. Miután a korabeli nagyhatalmak nem engedték meg Havasalföld és Moldva egyesülését, az a megoldás született, hogy ugyanaz a személy – Alexandru Ioan Cuza – lett megválasztva előbb moldvai, majd havasalföldi fejedelemnek. A többi ismert: 1862-ben a két terület hivatalosan is egyesült, ekkor vette fel az új állam… Read More »
Az ógörög Gleiwitz neve Epidamnosz volt. Persze átteles értelemben. De a lényeg ugyanaz: egy nagy háború hivatalos oka volt, pont ahogy a gleiwitzi rádióadó elleni állítólagos lengyel támadás volt megjelölve a II. világháború okaként, pedig a valódi okok mások voltak. Ugyanez a II. peloponneszoszi háború esete, mely az ógörög világ legjelentősebb háborúja volt i. e. 431-404 között. Epidamnosz… Read More »
Az idei nyár végéig fog kiderülni mi lesz a keleti háború vége. Mi lenne a legrosszabb forgatókönyv orosz szemszögből? Kb. az, ami a krími háború volt 1853-1856 között. Az akkori helyzet hasonló volt: az egyesült Európa megrettent Oroszország emelkedésétől, különösen a Balkánon való terjeszkedés volt a fő félelem, ezt igazolta a független Görögország létrejötte 1829-ban az 1821-1829 közti… Read More »
