Category Archives: múlt

Kétféle erkölcs

Januárban láthattuk a gyakorlatban is mit jelent a kettős liberális mérce a személyes sorsokban. Bauer Tamás DK-s politikus dicshimnuszt ad elő saját gyilkos apjáról, aki a kor szelleméhez képest is kiemelt kegyetlenkedésekben vett részt személyesen, mindez a ballib tábor egy jelentős résznek vastapsa mellett. Bedobja a zsidó kártyát is, azzal a közismert ballib hazugsággal, mintha a sztálini Szovjetunió… Read More »

A pékség

Apai nagyapám 1925-ben költözött Bulgáriából Magyarországra, 12 éves korában. Mai szemmel elég furcsa, hogy egy gyerek a szülei nélkül idegen országba költözik, iskolába járás helyett. Hozzá kell azonban tenni 2 fontos kiegészítést: akkoriban Bulgáriában 4 osztály volt a kötelező tanulás, nagyapám pedig ezen akkor már éppen 1 évvel túl volt, legidősebb bátyja, aki nála 17 évvel volt idősebb… Read More »

Magyar diplomaták

Magyar diplomaták a Kádár-korban – személyes emlékeim. Bár apám sose volt diplomata a szó szoros értelmében, értsd sose volt a Külügyminisztérium alkalmazottja, de kétszer is diplomata státuszban volt. A magyarázat: Kádár alatt minden magyar hivatalos kiküldött kvázidiplomata volt, függetlenül attól, hogy a kiküldő szerv a Külügyminisztérium volt vagy más intézmény. Akkoriban minden külföldi tartózkodáshoz engedély kellett. Beleértve külföldi… Read More »

Téli Háború a tankönyvben

Írtam már a “téli háborúról”, azaz az 1939-es finn-szovjet háborúról. lásd korábbi cikkemet. De most azt szeretném bemutatni, a hivatalos állami tankönyvek hogyan mutatják be ezt az eseményt. Ugyanis a mindenkori állami iskolai tankönyvek mutatják be mindig a legjobban mi az éppen “hivatalos” álláspont egy adott országban, akkor is, ha hivatalosan nem is létezik hivatalos álláspont. Elővettem két… Read More »

Két rend Latin-Amerikában

A spanyol gyarmatosítás Latin-Amerikában azzal az érdekes fejleménnyel párosult, hogy két katolikus szerzetesrend egészen más eszmei alapot adott hozzá, így maga a politika is változott a gyakorlatban. A domináns szerepet a dominikánusok és a ferencesek játszották. Mindkettő XII. századi katolikus szerzetesrend, a dominikánusok fő szerepe az oktatás volt, míg a ferenceseké a szociális szféra. A két elmélet érzékeltetésére… Read More »

Karabah

A karabahi vizály ismételt kiújulása miatt érdemes írni arról mi is Karabah, más nevén Arcah, amit csak az örmények használnak. Magyar szemmel úgy lehet elképzelni, hogy Karabah amolyan örmény Székelyföld volt egészen a XX. sz. 80-as éveinek végéig, azaz egy örmény abszolút többségű terület (az örmény lakosság aránya sose volt 75 % alatt) teljesen azeri többségű területektől övezve,… Read More »

Thuküdidész

Thuküdidész: A pelloponeszészi háború című művéhez. Jelölés: 01 – Athén (Athinai, Atina) 02 – Spárta (Szparté, Szparti) 03 – Potidaia (Potidea) 04 – Plataiai (Platea) 05 – Peiraieusz (Pireasz) 06 – Oinoé (Oinoi) 07 – Mütiléné (Mitilini) 08 – Korfu (Korküra, Kerkira) 09 – Délosz (Dilosz) 10 – Büzantion (Bizantion, Isztanbul) 11 – Megara 12 – Korinthosz 13… Read More »

Hány áldozata volt a szovjet rendszernek?

Fel vannak fújva a számok. A legfantasztikusabb adatok 80 millióról szólnak, ami teljes abszurdum: ha igaz lenne, ma lakatlan lenne az egész volt szovjet terület. Ahogy a gulág adatok is teljesen abszurdak. Ha elhinnénk őket, ez azt jelentené, minden második ember gulágon volt. A valóságban a szovjet rendszer összesen alig 15 milió embert küldött gulágba, s ezek átlag… Read More »

Posztkommunista

Magyarországon népszerű sértés a “posztkommunista” jelző. Pedig valójában Magyarországon mindenki posztkommunista, még azok is, akik nem éltek a kommunizmusban, mert ők is posztkommunista szülők gyerekei. Szóval a “posztkommunista” minősítés értelmetlen, gyakorlatilag csak pár tízezer bevándorlóra nem igaz. Másrészt, én a “posztkommunista” jelzőt pozitívnak tartom. Hiszen azt jelzi, az illető személyre kis mértékben hatott az a liberális őrület, ami… Read More »

A bolgár posztkommunista politika magyarul

Vicces írásra készülök, régóta szeretném megírni a bolgár rendszerváltozás utáni történelmet magyarul, szó szerint magyarul, azaz magyar személyekkel, magyar pártokkal. Igyekszem nem adni erőltetett párhuzamokat, azt hiszem, ez sikerült is nagyrészt. * Az első szabad választáson 1990-ben csak 3 erő képes bejutni a parlamentbe: abszolút többséget, 55 %-ot szerez az MSZP, melynek legfelsőbb 5-tagú vezetősége a következőkből áll:… Read More »