A nemzetközi nyelv negatívuma az, hogy elveszti értékét. Amióta az angol a nemzetközi nyelv, pontosan ez zajlott le a jelenlegi nemzetközi nyelvvel, az angollal. Én angolul sose tanultam. Amikor általános iskolás voltam Budapesten, az egyetlen idegen nyelvi tantárgy az orosz volt. Angol nyelv mint délutáni szakkör létezett. Én jártam rá, de teljesen komolytalan volt, kb. az ábécé elénekléséig… Read More »
Pár éve, egyik korábbi munkahelyemen kaptunk egy kis szimpatikus sötétsárga emberkét oktatónak. Egy nap hallgattunk kólcenteres beszélgetéseket az oktatás során, persze angolul, mert ez volt az egyetlen közös nyelv. Az egyik felvételen egy fülöp-szigeteki kinézetű csaj tökéletes angolt produkálva beszél. A fülöp-szigeteki nők sokan szerint a legszebbek a világon. Amolyan sajátos keverékből lettek. Az egész térségre igaz: az… Read More »
Fenyőünnep Geri főpolgármester jó példája az öngyarmatosító gerinctelenségnek. Képes egy olyan társadalmi eszközt mint amilyen a nyelv is feláldozni seggnyalás céljából. Persze, a nyelv változhat. Változik is. Akár városok neve is változik. Pl. 200 éve mindenki Szeredőcöt mondott, ma meg az átlag magyar meg se érti, mert csak a Szófia szót ismeri. A Szeredőc név lassan kikopott. Egyébként… Read More »
Amikor idegen nyelvet tanulunk, sokszor előkerül a kérdés: miért vannak ilyen abszurd írási szabályok, miért nem egyszerűsítik az egészet? Nyilván ez hangot visszadó, elsősorban betűírások esetében téma csak. Hiszen a betűírás célja az: egy hang csak egy betűvel legyen jelolve, s minden betű is csak egyetlen módon legyen olvasható. Jellemzően ez érvényesül is a klasszikus betűírások esetében, lásd… Read More »
Megkérdeztek: mi az oka annak, hogy a foci vb-n a rendező ország neve angolul Qatar és nem Katar vagy Catar. Nos, bár nem vagyok arab-szakértő, arabul nem is tudok, csak alapismereteim vannak, de a kérdést sokszor tanulmányoztam. Az alapvető ok: míg a magyar átírás a magyarhoz legközelebbi ejtést igyekszik visszaadni, addig az angol átírás filozófiája más. Szaknyelven: a… Read More »
A társadalmi nyelvjárásokat szokás kódoknak nevezni. Még előfordul a stílus és a regiszter megnevezés is. Mondjuk ünnepélyes, hivatalos, hétköznapi, baráti, szlenges, stb. – lehet sokféleképpen felosztani. A kódváltás azt jelenti, egy adott helyzetben az egyikről a másikra váltunk. Leírt szövegben a kódváltás jellemzően vicces. Pl. szlengről hirtelen hivatalosra váltani, vagy fordítva. A kedvenc megélt esetem: hárman beszélgetnek, 2… Read More »
Mivel a YouTube a megnézett tartalom alapján ajánl, így többet között sok nyelvészeti tematikájú anyagot is feldob nekem ajánlásként. Az utóbbi hónapok idegesítő jelensége: pár szót/mondatot megtanult emberek elmennek az illető nyelvi közegbe, majd ott csillogtatni kezdik nemlétező tudásukat. A rosszabb verzióban ez mindenféle szar reklámba torkollik, lásd “megtanultam ezzel az alkalmazással 72 óra alatt kínaiul”. Ezen a… Read More »
A modern nagyhatalmiság furcsa jele, hogy a nagyhatalom emberei nem tudnak idegen nyelveket. Nagyjából a II. vh. óta van ez így. A XVII. sz. közepe és a II. vh. között – azaz 300 éven keresztül – a francia volt a diplomácia nyelve, s mindenki természetesnek tartotta, hogy ismerni kell. Teljesen függetlenül attól, mi a francia állam hatalmi pozíciója.… Read More »