Bosznia-Hercegovinában rendkívül szigorú nyelvtörvény van: a kereskedelmi cikkeket el kell látni felirattal az ország mind a 3 hivatalos nyelvén, azaz bosnyákul, horvátul és szerbül is. A helyzet azonban komikus, mivel a 3 nyelv a valóságban (nyelvészetileg) 1 nyelv, a 3 nyelvre osztás csakis politikai-társadalmi tény. Így születnek meg ilyen vicces feliratok, mint ezen a cigarettadobozon: A valóságban a… Read More »
Olyan kiejtés, mint Deutsch Tamásé, de nála persze ez nem baj, mert ő szakember: Valójában ez a magyaros akcentus legalapvetőbb változata, azaz nem csak a magyaroknak nehéz hangokat nem igyekszik ejteni, hanem eleve meg se próbál ejteni olyan hangokat, melyeket az átlag magyar képes lenne ejteni. Itt amit látunk: mintha magyarul beszélne. Hozzáteszem, amit Deutsch Tamás esetében is:… Read More »
Minden euróövezeti tag jogosult ünnepi 2-eurós érmét kibocsátani. Ez azt jelenti: a 2-eurós érmén nem a normál tagállami kép és szöveg van ilyenkor a „nemzeti” oldalon, hanem valami más. Viszont ahogy a normál érméknél, itt is konszenzus-kötelezettség van, azaz ha egyetlen állam nem fogadja el a dizájnt, akkor az illető érme nem bocsátható ki. Bulgária rögtön az első… Read More »
Liberális tiszákos rongálás: Nem tudta kivárni, míg a brüsszelita Magyar Péter kormányzata eltörli a „vármegye” megnevezést. Még szerencse, hogy a demokrata nem tud horvátul. Valószínűleg agyvérzést kapott volna, ha tudna, mert a horvát szöveg – Baranjska županija – szó szerinti magyar fordítása „Baranyai ispánság”.
Érdekes térkép: – azokat a nyelveket mutatja Európában, melyek túlélték az indoeurópai migrációt, mely az i. e. 10. és 4. évezred között zajlott, melynek során az indoeurópaiak meghódították egész Európát, valamint Észak-Indiát és Nyugat-Ázsia jelentős részét. A térképen pirossal a baszk nyelv, valamint 4 színnel 4 nyelvcsalád:
Alapvetően minden nyelv alkalmas mindenre. Kivétel ez alól a tudományos és a közélet, hiszen ha ezekre nem lett megalkotva a szaknyelv, akkor nyilván ez kiesik. Lásd, a magyar esetében ez a szókincs a XIX. sz. első felében került megalkotásra. Viszont az mindig elgondolkoztatott: vajon csettintős nyelv esetében lehet-e suttogni. Szerintem nemigen lehet, a csettintés és a halk beszéd… Read More »
A HVG szerint Gáspár Evelin azt írta angolul, hogy „Üdvözlet Rubio miniszterben Budapesten”. Mert nem azt írta, hogy „Welcome to Budapest, Secretary Rubio”, hanem azt, hogy „Welcome to Secretary Rubio in Budapest”. Nos, nem, egyáltalán nem ezt jelenti. Amiben igaza van a HVG-nek: a normál, szokásos verzió az, hogy a „welcome to” után jön a hely, majd vessző… Read More »
Segédanyag idegeneknek, hogyan kell magyarul olvasni. A magyar helyesírás szóelemző típusú, azaz a szavak elemeit úgy kell írni, ahogy azok önállóan hangzanak. Tehát az írás nem vesz tudomást arról, hogy a szóelemek egymáshoz kapcsolódva hogyan hangzanak. Gyakori eltérések írás és ejtés között, lásd erről ezt a Wikipédia-cikket: Ingadozó kiejtésű és a kiejtéstől eltérő írásmódú magyar köznevek listája. A… Read More »
