Ukrajnában immár teljeskörű lett a harc az orosz nyelv ellen. Már tilos az orosz nyelv bármilyen használata a magánéleten kívül. Persze ez szánalmas, másrészt meg jó hír: azt jelzi, hogy a kijevi CIA-hunta már maga se bízik a győzelemben. Hasonló volt Magyarországon is, a Rákosi-korszakban. Akkor ellenséges nyelvnek volt kikiáltva a német, a szerb-horvát és a szlovén, természetesen… Read More »
Idegen nyelvekben mindig az a nehéz, amire nincs rendes szabály. Ha ugyanis van szabály, azt meg lehet tanulni, s már csak gyakorlás kérdése az egész. Ha viszont nincs szabály, nincs mit megtanulni, marad csak a magolás, értsd begyakorlás. Jó esetben a szabálytalanságok száma kicsi. Mondjuk az angolban van kb. 200 szabálytalan ige, az összes többi meg szabályos. A… Read More »
A magyar kommunista rendszer bevezetése után, valamikor az 50-es években sikerült kialakítani egy orosz-magyar átírási rendszert. Persze volt benne egy sor logikátlanság, meg még kivételek is, de mégis: lett egy rendszer. Most nem részletezném, de most az alap az oroszra jellemző keménység/lágyság átadásának kérdése. A szabályzat lényege ebből a szemszögből: az orosz lágy d, n, t mindig jelölendő,… Read More »
Nyilván nem arról van, amikor egy ország neve ténylegesen is megváltozik, ez szuverén döntés kérdése ugyanis. Lásd amikor a volt belga Kongó 1971-ben Zaire lett, majd 1997-ben ismét visszavette a Kongó nevet. (Egyébként a Zaire név alatt legalább nem volt meg a máig létező “két Kongó” probléma.) Vagy még: amikor Felső-Volta neve Burkina Faso lett, vagy amikor Nyugat-Szamoa… Read More »
Amikor az ember idegen nyelvű magyarázotakat olvas idegen nyelv oktatásában, az mindig sajátos élmény. Egyrészt nem magyarázzák meg azt, amit esetleg a mi anyanyelvünk szemszögéből magyarázni kellene, máskor viszont túlmagyaráznak számunkra magától értetődő dolgokat. Mondjuk magyar szemszögből nézve mulatságos egy átlagos amerikai spanyol-tankönyv vagy spanyolóra kezdőknek. Hosszasan magyarázzák mi a közvetlen tárgy és a közvetett tárgy közti eltérés,… Read More »
Régóta foglalkoztat az ógörög ejtés kérdése. A latin esetében is vannak vitás pontok, de ott azért a dolgok 95 %-a tisztázott. A latin esetében a legtöbb ember tudja: van egy restituált klasszikus ejtés, melyet szinte teljes egészében ismerünk, s van egy csomó egymásnak ellentmondó középkori hagyományos ejtés, lásd a magyarok szerint Julius Caesar az “júliusz cézár”, míg az… Read More »
Amikor – még kamaszkoromban – először találkoztam a nyelvrokonsággal, még az volt a hivatalos – értsd: általánosan elfogadott – elmélet, hogy a világ egyik nagy nyelvcsaládja az uráli-altáji. Ez a nyelvcsalád így állt össze, igyekszem érzékeltetni a rokonsági szinteket: uráli-altáji: altáji: mongol: összesen 6 millió anyanyelvi beszélő – Mongólia és környéke, távolra szakadt ide tartozó európai nyelv a… Read More »
A nyelvek meghalása szinte mindig természetes folyamat. Egy adott közösség megszűnhet bármikor, vagy ha nem is szűnik meg, nyelvet válthat. Mik azok a tényezők, melyek szinte lehetetlenné teszik egy halott vagy meghalóban lévő nyelv újraaktiválást? A legfontosabb: a közösségnek immár van egy – és csakis egy – másik közös nyelve. Lásd skótok angol nyelve, vagy belaruszok orosz nyelve,… Read More »