Amikor évekkel ezelőtt magyarra tanítottam egy angol anyanyelvű embert, szembesültem a birtokos szerkezetek problémájával. Tipikus példa arra, hogy egy a magyar nyelvújításkor megtervezett rendszer a valóságban megbukott. Az illető emberke célja passzív tudás volt, azaz nem törekedett beszédre, csak helyesen akart érteni magyar szövegeket, azaz képes lenni angolra fordítani tökéletesen, maximum még magyarra tudni fordítani valami közepes szinten.… Read More »
Pár évvel ezelőtt mesélte sok ideig Budapesten élt bolgár ismerős, évekig küzdött, hogy a nevét rendesen mondják ki hatságoknál, postán, orvosnál sorbanállva, stb. Pedig totál egyszerű neve volt: Georgi Dimitrov. Igen, mint a nagy bolgár kommunista vezér. Csakhát Bulgáriában ez egy nagyon gyakori név. A Georgi a leggyakoribb bolgár keresztnév, ez „György” bolgárul, a Dimitrov pedig a második… Read More »
A „kijevi csirke” műbotrány. Bár meg vagyok kissé lepve, hogy az euroatlantista HVG „kijevi” és nem „kijivi” szót használ… Az, hogy az ilyen műbotrányok amerikai kitervezői nem értik miről van szó az persze teljesen érthető. Hiszen nyilván azt se tudják Kijev az dél-amerikai vagy afrikai város. De hogy kelet-európai médiák mindezt átveszik kritikátlanul az teljesen abszurd. Az amerikai… Read More »
A foci EB kapcsán figyeltem ezt meg. Különösen az albán játékosok neve miatt (ami a svájci válogatottat is jelenti, lévén tele albánokkal). A lényeg: az albán ábécében lévő „gj” és „q” betűk ejtése nagyon nem az, aminek a tankönyvek szerint lennie kellene, egyszerűen az albánok már nem úgy ejtik saját nevüket, ahogy „kellene”. Sőt a horvát neveknél is… Read More »
A kólcenteres munka sajátossága a nyelvi kérdés. Ez persze csak ott releváns, ahol a kólcenter „külső”, azaz ügyfelek, külső emberek telefonálnak be, küldenek ímélt, csetelnek. Van ugyanis „belső” kólcenter is, ahová ügyfelek nem tudnak telefonálni, ímélezni, csetelni, mert az egység csakis az adott cég munkatársait szolgálja ki. (Most itt végig csak „szolgáltató” típusú kólcenterekről írok. Vannak „eladó” típusúak… Read More »
A nyelvészet általánosan elfogadott elmélete szerint a világon 4 helyen jelent meg az írás tartósan: Ezek közül 2 ma nem létezik. A közép-amerikai és a mezopotámiai írást ma egyetlen nyelv se használja. Ma minden írással rendelkező nyelv 99+ %-a az egyiptomi íráson alapszik, kevesebb mint 1 % meg a kínaian (a nyelvek számát tekintve persze, hiszen a kínai… Read More »
A kínai vezér magyarországi látogatásának mellékkérdése a névátírás. Sajnos ebben is érvenyesül egy rossz magyar hagyomány. Létezik ugyanis magyar akadémiai átírás egy csomó nem-latinbetűs nyelvre. Ezek nagy része – röviden – marhaság. Én magam nem is használom egyik magyar „kötelező” átírást se, pl. a bolgár nevek átírásánál az MTA előírja a magyar „gy”, „ny”, „ty” betűk használatát, ami… Read More »
Afrikai cikkem után íme a többi is, de már csak a „problémás” neveket leírva. Ázsia: Európa: A többi kontinensen nemigen tudok prolémás nevet mondani.
