Category Archives: nyelv

Oktatási nyelv

Olyan ország bőven van, ahol a hivatalos nyelv nem anyanyelve a lakosság többségének. Ennek oka jellemzően az, hogy az adott ország lakossága soknemzetiségű, s a legnagyobb helyi nyelv kiválasztása hivatalos nyelvnek nem lenne a másnyelvűek tetszésére. Erre jó példa Nigéria. Az is megesik, hogy lenne abszolút többségi nyelv, de a máig él a gyarmati múlt, s a volt… Read More »

Karibi kreol

A kreol az a nyelvállapot, amikor egy adott, nyelvileg heterogén lakosság megtanul, pontosabban kialakít egy közös új nyelvet, mely azonban csak kiegészítő szerepet játszik. A legjobb példa erre a karibi angol kreol nyelvek. Eredete: az Afrikából behurcolt néger rabszolgák nem tudtak se egymással kommunikálni (hiszen nem mind ugyanabból a törzsből származtak), se fehér gazdáikkal (akik meg csak angolul… Read More »

Belarusz nevek

A belaruszi események kapcsán ismét sokakban felmerült egy megoldhatatlannak tűnő rejtély a belarusz nyelvvel kapcsolatban. A “rejtély” lényege röviden: miért egyszer Lukasenko, másszor meg Lukasenka. A belarusz nyelv nagyon hasonlít az orosz nyelvhez, hangásra a belarusz kb. olyan, mintha oroszok lengyel szavakat keverve mondandójukba beszélnének. De csak kiejtésben látványos a hasonlóság, írásban a belarusz nagyon más, mint az… Read More »

Latinosítás Közép-Ázsiában

Azt írom, Közép-Ázsia, de ez alatt csak a volt szovjet Közép-Ázsiát értem. Viszont csak a térség 4 türk hivatalos nyelvét nézem (azaz kihagyom Tadzsikisztánt, a tadzsik nem türk nyelv), de hozzáveszem a szintén türk Azerbajdzsánt. Ez tehát 5 nyelv: azeri, kazah, kirgiz, türkmén, üzbég, az 5 hivatalos nyelv. Minf az ötre igaz: hagyományosan az arab ábécével voltak írva,… Read More »

Nyelvészeti szemléletek

Pár szó laikusoknak az egyes nyelvészeti iskolákról. A téma azért is érdekes, mert a nyelvészet egy olyan terület, melyről jellemzően mindenkinek van véleménye, s ezzel együtt sok a tévhit. Erősen szubjektív leszek, s nem fogom a témát részletesen elemezni. Azt emelem ki, ami szerintem érdekes. A nyelvészet egy olyan tudomány, mely sose volt képes eldönteni, hogy természettudomány (azaz… Read More »

Ne gondolj a tigrisre!

George Lakoff amerikai nyelvésznek van egy érdekes könyve, ill. van neki több is, de most csak az egyikről fogok írni. Lakoff a nyelvészet mellett aktív a politikában is, s a Ne gondolj az elefántra! az egyik közéleti könyvének a címe. Tudni kell, hogy Lakoff szélsőségesen liberális, progresszív megmondóember, azaz éppenhogy nem a mi táborunk. Amerikában persze a másik… Read More »

Kaukázusi nyelvek

A 3 kaukázusinak nevezett nyelvcsaládról kizárólag, nem a Kaukázusban beszélt minden nyelvről. Ez a 3 kaukázusinak nevezett nyelvcsalád: az ésszakkelet-kaukázusi, az északnyugat-kaukázusi, s a dél-kaukázusi. A tudományos konszenzus szerint ez a 3 nyelvcsalád egymással nem rokon. Viszont a nyelvcsaládokat rokonítani próbáló, a nyelvészeti fősodor által nem elfogadott elméletek szerint az az ésszakkelet-kaukázusi és az északnyugat-kaukázusi rokonok, de a… Read More »

Orosz nyelvi jelenség

Bár ma már egyre kevesebb magyar embernek van fogalma az orosz nyelvről, ezt az is jelzi, hogy ma már az angolos átírás gyakoribb a magyarosnál az orosz neveknél, egy apróságra szeretném felhívni a figyelmet. Az oroszban nagyon sok mássalhangzó fonéma van, számuk összesen: 33 (összehasonlításképpen: a magyarban 25 mássalhangzó fonéma van). Közismert, hogy az orosz mássalhangzók lehetnek kemények… Read More »

Rokonelnevezések

Bolgár-magyar eltérések. Csak a mai modern köznyelvben ténylegesen használatos szavakat vettem figyelembe, azaz a ma már elavult vagy kizárólag nyelvjárási szintre szorult elnevezéseket kihagytam. Amiben a magyar gazdagabb A magyarban van testvér, unokatestvér, nagyszülő, dédszülő szó. A bolgárban viszont kötelező megmondani ezek nemét is, így testvér helyett “fiútestvér és lánytestvér” mondandó, nagyszülő helyett meg “nagyapa és nagyanya”. Használható… Read More »

Ahol a sznobizmus kultúrát jelent

Az angol nyelv egyik érdekes jelensége, hogy nem válik el egymástól a sznobizmus és a műveltség. Jó tanulmányozható ez az úgynevezett szabálytalan többes számú névszavakon. A magyarban a jelenség ismeretlen (legalábbis bizonyos értelemben), nálunk ugyanis minden névszóragozás szabályos, nem létezik pl. egyetlen magyar főnév se, melynek többes száma ne lenne szabályos. Egy magyart idegen nyelvként tanuló idegen számára… Read More »