Category Archives: nyelv

Szlávok

Elöljáróban hozzátennem, hogy szláv alatt nem származást kell érteni, hanem kulturális kötődést. Az a nép szláv, aki valamely szláv nyelvhez kulturálisan kötődik. Származásilag a szláv népek nagy része kevert, sőt egyes szláv népek szármásilag esetleg kevésbé szlávok, mint egyes nem-szláv népek. A szláv őshazáról többféle elmélet létezik. A legelterjedtebb szerint a szláv őshaza a mai Délkelet-Lengyelország területén volt.… Read More »

Majális, majális, majális!

Én nem ünneplem a munka ünnepét, de nem szólom le azokat sem, akik ünneplik. Mindenki maga dönt. Egyébként életemben egyszer „ünnepeltem” a május 1-jét, 1980-ban, 13 éves koromban. Az V. kerületi Szent István téri általános iskolába jártam (akkori nevén: „István téri általános iskola”), a Bazilikától 40 méterre. Mivel 1980-ban dupla ünnep volt, akkor volt úgynevezett „felszabadulásunk” 35. évfordulója… Read More »

Melyik a legnehezebb és legszebb nyelv?

Ez a kérdés sokszor felmerül, s a hozzá nem értők gyakran dilettáns választ adnak rá. Sok országban a kérdés egyenesen nemzeti büszkeség kérdése. Jellemző, hogy minél alacsonyabb valakinek az iskolázottsága, műveltsége, annál nagyobb arányban gondolja, hogy az ő anyanyelve a legnehezebb és legszebb a világon. A magyarok között sajnos ilyen vélemények nemcsak a legműveletlenebbek között népszerűek. Az újmagyar… Read More »

Magyar országnevek

Egyes országok hivatalos nevét a magyar fordítás hibásan vagy pontatlanul adja át. A legtöbb országnak van egy rövid, nem-hivatalos neve és egy hosszú, hivatalos neve. Lásd pl. Magyarország – Magyar Köztársaság. Sok ország esetében a magyar nyelv két melléknévi alakot ismer: egyrészt az ország nevéből képzett alakot, pl. magyarországi, más részt az országnak nevet adó nép nevéből képzett alakot, pl. magyar. Egyes országok… Read More »

Országnevek magyarul

Érdekes jelensége a magyar nyelvnek az idegen földrajzi nevek tekintetében a szabálytalanság. Magyarul tanuló külföldiek többször is kérdezgettek, hogy van-e egyáltalán szabály. Sajnos nincs semmilyen. Az egyetlen szabály: a szokásjog, azaz valahogy kialakult az adott név magyar használata, s rögződött. Ugyanezt nem földrajzi nevek esetében is láthatjuk. Elég csak idegen márkanevek magyar használatára gondolni! Alapvetően több kategóriát különböztethetünk… Read More »

Felirat az útlevélen

Gyakori urbanlegend a magyar médiákban, hogy a magyar útlevelek abszurd módon csak magyarul tartalmazzák borítójukon az ország nevét és az „útlevél” szót, s ez teljesen érthetetlen, mert más országokban ez egész máshogy van: ott mindig ki van írva az ország neve és az „útlevél” szó valamilyen nagy nemzetközi nyelven is. Mivel eddig számtalanszor hallottam ezt a teljesen téves… Read More »

Az ikes ragozás és a sznob

A sznobra leginkább az jellemző, hogy valamit tud, de csak félig és azt is szinte mindig rosszul. A másik jellemzője, hogy lenéz mindenkit, aki nem úgy tesz, ahogy ő azt helyesnek gondolja. A sznob egyik kedvenc vesszőparipája az ikes ragozást szerinte helytelenül használók lenézése. A sznob eldöntötte, hogy minden ikes igét alanyi ragozásban kijelentő mód egyes szám első személyben… Read More »

Dilettantó

Annak idején első évfolyamdolgozatomat a nemzetközi mesterséges nyelvekről írtam. A téma nagyon érdekelt, kicsit úgy mint a kommunizmus. Úgy értem, hogy ellenzem mind a kommunizmust, mind a nemzetközi mesterséges nyelveket… s a téma ezért érdekel. A mesterséges nemzetközi nyelvek konstruálása egy újkori, elsősorban a XIX. század második feléhez és a XX sz. elejéhez kötödő „betegség”. Számtalan ilyen nyelvet kitaláltak… Read More »