Ez a kérdés sokszor felmerül, s a hozzá nem értők gyakran dilettáns választ adnak rá. Sok országban a kérdés egyenesen nemzeti büszkeség kérdése. Jellemző, hogy minél alacsonyabb valakinek az iskolázottsága, műveltsége, annál nagyobb arányban gondolja, hogy az ő anyanyelve a legnehezebb és legszebb a világon. A magyarok között sajnos ilyen vélemények nemcsak a legműveletlenebbek között népszerűek. Az újmagyar… Read More »
Egyes országok hivatalos nevét a magyar fordítás hibásan vagy pontatlanul adja át. A legtöbb országnak van egy rövid, nem-hivatalos neve és egy hosszú, hivatalos neve. Lásd pl. Magyarország – Magyar Köztársaság. Sok ország esetében a magyar nyelv két melléknévi alakot ismer: egyrészt az ország nevéből képzett alakot, pl. magyarországi, más részt az országnak nevet adó nép nevéből képzett alakot, pl. magyar. Egyes országok… Read More »
Érdekes jelensége a magyar nyelvnek az idegen földrajzi nevek tekintetében a szabálytalanság. Magyarul tanuló külföldiek többször is kérdezgettek, hogy van-e egyáltalán szabály. Sajnos nincs semmilyen. Az egyetlen szabály: a szokásjog, azaz valahogy kialakult az adott név magyar használata, s rögződött. Ugyanezt nem földrajzi nevek esetében is láthatjuk. Elég csak idegen márkanevek magyar használatára gondolni! Alapvetően több kategóriát különböztethetünk… Read More »
Gyakori urbanlegend a magyar médiákban, hogy a magyar útlevelek abszurd módon csak magyarul tartalmazzák borítójukon az ország nevét és az „útlevél” szót, s ez teljesen érthetetlen, mert más országokban ez egész máshogy van: ott mindig ki van írva az ország neve és az „útlevél” szó valamilyen nagy nemzetközi nyelven is. Mivel eddig számtalanszor hallottam ezt a teljesen téves… Read More »
A sznobra leginkább az jellemző, hogy valamit tud, de csak félig és azt is szinte mindig rosszul. A másik jellemzője, hogy lenéz mindenkit, aki nem úgy tesz, ahogy ő azt helyesnek gondolja. A sznob egyik kedvenc vesszőparipája az ikes ragozást szerinte helytelenül használók lenézése. A sznob eldöntötte, hogy minden ikes igét alanyi ragozásban kijelentő mód egyes szám első személyben… Read More »
Annak idején első évfolyamdolgozatomat a nemzetközi mesterséges nyelvekről írtam. A téma nagyon érdekelt, kicsit úgy mint a kommunizmus. Úgy értem, hogy ellenzem mind a kommunizmust, mind a nemzetközi mesterséges nyelveket… s a téma ezért érdekel. A mesterséges nemzetközi nyelvek konstruálása egy újkori, elsősorban a XIX. század második feléhez és a XX sz. elejéhez kötödő „betegség”. Számtalan ilyen nyelvet kitaláltak… Read More »
Sok tévhit terjed a cirill ábécéről. Ezért igyekszem a témát megvilágítani kissé, megszokott sajátos szempontomból… Ha valakinek a betűk nem jelennek meg helyesen, akkor bocs – én kipróbáltam Operával, Chrome-mal és Firefoxszal Windows XP és Windows 7 alatt, ment jól minden… 1. tévhit – a cirill az első szláv ábécé Sajnos ezt a tévhitet még a szláv írásbeliség történetének… Read More »
