Category Archives: nyelv

Diglosszia

A diglosszia szó neve szó szerint „kétnyelvűséget” jelent, mégse szimplán kétnyelvűséget takar azonban, hanem egy bizonyos típusú kétnyelvűséget: azt a jelenséget, hogy egy ember – vagy közösség – két nyelvet beszél ugyan, de nem azonos helyzetben, azaz helyzetfüggően váltogat a két nyelv között. A jellemző eset, hogy van egy „magas” és egy „alacsony” nyelv, a magasat használják minden… Read More »

Kubai népnevek

A népi elnevezések igencsak sokat mondóak. Egyrészt maximálisan őszinték, nem politikailag korrektek soha, másrészt valami olyat fejeznek ki, amit a közösség teljesen demokratikus módon meglát a dolgokban. Szóval hogyan kategorizálja a kubai népi nyelv az embereket? A cubano (= kubai) név csak a XIX. sz. második felében terjed el, amikorra már megjelenik stabilan a kubai nemzeti identitás. Az… Read More »

Pinochet mint nyelvészeti kérdés

Pinochet neve példa arra mi történik ha egy valamilyen nevű ember más országba kerül – ezek után harmadik országban mi a teendő, a neve az új országa szokása szerint ejtendő vagy az eredeti országa szerint. Bár a párhuzam nem teljes, de erre jó példa Soros gazda neve. Az egész világon a neve „szorosz”, csak Magyarországon „soros”. De számtalan… Read More »

Álnyelvészkedés

Puzsér az uborkaszezonban kénytelen többéves videóit újra feltenni a YT-ra, hadd legyen azért pár reklámdollár. A legutóbbi nyelvészkedés volt, érdemes meghallgatni, a dilettantizmus mesebeli példája az egész: A műsorban elhangzik kb. az összes létező nyelvészeti téveszme. Tulajdonképpen csak azt nem mondják, hogy a nyelvész a nyelv őre, aki eldönti mi helyes és mi nem. Persze ezt nem mondhatják,… Read More »

Nyelvcsalád

Szélesen elterjedt téves hit a finnugor nyelvcsalás azonosítása valamely indoeurópai nyevcsaládon belüli ággal. Lásd „finnugor nyelvek” és „germán nyelvek”. Innen a hihetetlenkedés, hiszen a germán nyelvek hasonlóságát mindenki észleli, míg a finnugor nyelvek esetében ehhez szakember kell. Az indoeurópai nyelvtörténet sokat lett kutatva. Ott a többségi álláspont az, hogy az indoeurópai egység az i. e. V. évezred közepén… Read More »

A legfurcsább hangok

Teljesen szubjektívan, számomra mi a 3 legfurcsább hang a világ nyelveiben. Direkt csak a tüdőhangok közül. Az emberi nyelvek hangjai ugyanis fő képzőszerv szemszögéből 4 csoportra oszthatók: A mássalhangzók a légáram típusa szerint lehetnek, a 4 fő csoport: A csettintő hangok szinte csak Afrika déli részén fordulnak elő, ezek jól ismertek. Az implozívok is Afrikára jellemzők, bár néhol… Read More »

Nyelvjárás, mégis szabvány

Az, hogy mi a nyelv és mi a nyelvjárás tiszta ügy. Nem objektív, de tiszta: ugyanis csakis szubjektív akarat kérdése mikor az egyik, mikor a másik. De világos: nyelvjárás az, ami magát annak akarja tekinteni. A „nyelvjárási tudat” ismérvei: Pl. az amerikai négerek nyelvjárása – ez a legismertebb, mert a halivúdi filmekből mindenki hallotta már, lásd néger bűnözők… Read More »

Az idegen ábécé hatása

Amikor egy nyelv nem a latin ábécét használja, gond mindig a latin betűk ejtése az adott nyelven. Pedig ez elkerülhetetlen, hiszen a latin a nemzetközi ábécé. Ha a nyelv eleve latinbetűs, nincs gond: egyszerűen az adott nyelven ejtik ki a latin betűket. Lásd, Magyarországon ez a szokás a legtöbb esetben: az ejtés olyan, mintha magyarul lenne, függetlenül, hogy… Read More »