Category Archives: nyelv

Kölcsönös érthetőség

Magyar szempontból egzotikus dolog két nyelv kölcsönös érthetősége. Nem létezik nyelv, mellyel a magyar kölcsönösen érthető lenne, semmilyen szinten. A magyar ember már annak is borzasztóan örül, ha egy idegen nyelvi szövegben egyes szavakat felismer. Pedig a kölcsönös érthetőség gyakori jelenség a világban. Pl. az összes szláv nyelv alacsony szinten kölcsönösen érthető – az alacsony szint azt jelenti,… Read More »

Indo-árják

A 3,4 milliárd anyanyelvi beszélőt egyesítő indoeurópai nyelvcsalád legnagyobb ága – 1,1 milliárd fős – az indo-árja ág, a nyelvcsalád legkeletibb ága. Az őshazában az elterjedési arány a következő: Banglades – 98 %, Bhután – 30 %, India – 70 %, Maldív-szk. – 99 % Nepál – 82%, Pakisztán – 75 %, Sri Lanka – 75 %. A… Read More »

Új magyar szavak

Egy kis saját gyűjtés 18 éven aluli, magyar anyanyelvű fiatalok nyelvhasználatából. A bölcsész lélek sose alszik, szóval az ember az egyébként dögunalmas munkája során is rácsodálkozik dolgokra bölcsész szemmel. Hozzáteszem: mivel én magam másfél nemzedékkel idősebb vagyok a célkorosztálynál, valószínűleg olyasmire is rácsodálkozom, amire nem kellene. Én magam teljesértékű és nem felsőfokú magyar diákközösségben kizárólag 7 éven keresztül… Read More »

Oktatási nyelv

Olyan ország bőven van, ahol a hivatalos nyelv nem anyanyelve a lakosság többségének. Ennek oka jellemzően az, hogy az adott ország lakossága soknemzetiségű, s a legnagyobb helyi nyelv kiválasztása hivatalos nyelvnek nem lenne a másnyelvűek tetszésére. Erre jó példa Nigéria. Az is megesik, hogy lenne abszolút többségi nyelv, de a máig él a gyarmati múlt, s a volt… Read More »

Karibi kreol

A kreol az a nyelvállapot, amikor egy adott, nyelvileg heterogén lakosság megtanul, pontosabban kialakít egy közös új nyelvet, mely azonban csak kiegészítő szerepet játszik. A legjobb példa erre a karibi angol kreol nyelvek. Eredete: az Afrikából behurcolt néger rabszolgák nem tudtak se egymással kommunikálni (hiszen nem mind ugyanabból a törzsből származtak), se fehér gazdáikkal (akik meg csak angolul… Read More »

Belarusz nevek

A belaruszi események kapcsán ismét sokakban felmerült egy megoldhatatlannak tűnő rejtély a belarusz nyelvvel kapcsolatban. A “rejtély” lényege röviden: miért egyszer Lukasenko, másszor meg Lukasenka. A belarusz nyelv nagyon hasonlít az orosz nyelvhez, hangásra a belarusz kb. olyan, mintha oroszok lengyel szavakat keverve mondandójukba beszélnének. De csak kiejtésben látványos a hasonlóság, írásban a belarusz nagyon más, mint az… Read More »

Latinosítás Közép-Ázsiában

Azt írom, Közép-Ázsia, de ez alatt csak a volt szovjet Közép-Ázsiát értem. Viszont csak a térség 4 türk hivatalos nyelvét nézem (azaz kihagyom Tadzsikisztánt, a tadzsik nem türk nyelv), de hozzáveszem a szintén türk Azerbajdzsánt. Ez tehát 5 nyelv: azeri, kazah, kirgiz, türkmén, üzbég, az 5 hivatalos nyelv. Minf az ötre igaz: hagyományosan az arab ábécével voltak írva,… Read More »

Nyelvészeti szemléletek

Pár szó laikusoknak az egyes nyelvészeti iskolákról. A téma azért is érdekes, mert a nyelvészet egy olyan terület, melyről jellemzően mindenkinek van véleménye, s ezzel együtt sok a tévhit. Erősen szubjektív leszek, s nem fogom a témát részletesen elemezni. Azt emelem ki, ami szerintem érdekes. A nyelvészet egy olyan tudomány, mely sose volt képes eldönteni, hogy természettudomány (azaz… Read More »