Nemrég volt két figyelemreméltó magyar őstörténeti cikk a Mandinderen: Előttünk dőlnek le őstörténetünk és népzenekutatásunk tabui és Baskíriában ma több százezer Árpád-házzal rokon ember él. Annyiban érdekes az egész, hogy a következő kép rajzolódik ki: Amik tisztázatlan momentum mindebben az azért elég sok. Először is, így az derül ki, hogy Árpádék népe türk nép volt, a legközelebbi rokonok… Read More »
A modern magyar átírás az ógörög nevekre eléggé jó. Nekem nagyon tetszik, hogy elmaradt a XIX. század végéig erős hagyomány, mely a germán-szláv-újlatin átírást alkalmazta, azaz levette a végződéseket a nevekről. Lásd Arisztotelész helyett Arisztotel – sok nyelvben máig a végződésmentes verzió van divatban – pl. oroszul Аристотель -, mások pedig követték a magyar példát, azaz a klasszikus… Read More »
Az orosz írás egyik „rejtélye” a Ё/ё betű. A betű orosz neve: „jo”. Amikor a kommunisták hatalomra kerülése után, 1918-ban széleskörű helyesírási reformot hajtottak végre, ez pár betűt is érintett: Így alakult ki a ma is ismert 33 betűs orosz ábécé, melyből 32 betű kötelező, 1 pedig – Ё/ё – opcionális, azaz szabadon írható mint Е/е is. 1942-1956… Read More »
A kamuszakemberek megszólalnak. Fájó marhaságokat mondanak. Az egyik példa persze Puzsér: Elmondja: a kezdő is tudja, hogy az „our” ejtése nem „áur”. Persze óvatos, nem mondja el, hogy mi a helyes ejtés. Sejtem, hogy fogalma sincs, így inkább nem kockáztat. Pedig éppenhogy erősen közelít a helyeshez az „áur” ejtés! Az angol egyik jellemzője, hogy sok szó esetében létezik… Read More »
Ballib mánia számon kérni másokon miért nem beszélnek idegen nyelven tökéletesen. Miközben az emberek nagyjából 99 %-a nem beszél tökéletesen idegen nyelven. Meghallgattam az egész Deutsch-megszólalást. Valójában a fő gond, hogy láthatólag nincs tapasztalata az ülésvezetésben, ami érthető, hiszen itt is ideiglenesen vezet egy ülést. De a nyelvvel semmi gond: adja azt a szintet, ami jellemző az Európai… Read More »
Külsőleg nézve érthetetlen jelenség, miért harcol a modern ukrán nacionalizmus az „orosz” szóért. Egy időben még olyan ötlet is volt az ukrán nacionalizmusban, hogy az „ukrán” szó orosz találmány, így fel kell venni helyette az „orosz” szót. Persze a mérsékeltebbek elvetették, hiszen egyrészt az „ukrán” szó nem orosz találmány – az oroszok a XIX. sz. vége előtt a… Read More »
Minden írásban a törekvés az egyértelműség: azaz az írás és az ejtés utaljon egymásra egyértelműen. A probléma ott kezdődik, hogy az ejtés mindig lassan változik, sőt idővel egész más lehet. Ilyenkor a kérdés mindig az, hogy mi legyen az írással: változzon-e meg. A spanyol esetében sajátos bonyodalom, hogy a spanyol tulajdonképpen egy tovább fejlődött latin. A spanyol nyelv… Read More »
A múltkor felmerült ez a kérdés Macedónia/Makedónia kapcsán. Az ógörög írás -mely a főníciai íráson alapszik – még szinte teljesen fonetikus volt, „k” típusú hangból 3 volt, mindegyiknek külön betűje volt: (A mai görögben ezek közül csak a Κ ejtése maradt meg az eredeti, de erre most nem térek ki.) A latin írás a görögből jön, de etruszk… Read More »
