Van olyan, hogy két nyelv erősen hasonlít egymásra hangzásban, mégse érthetők kölcsönösen. Ilyenkor az egyik nyelv úgy tűnik a másik beszélői számára, mintha halandzsázás lenne. Sokat járva Spanyolországban, ez a képzetem alakult ki a baszk nyelvvel kapcsolatban. Spanyol tudással kb. semmi se érthető belőle, viszont az egész hangzás, hanglejtés teljesen spanyol. Tulajdonképpen csak a „c” hang az egyetlen,… Read More »
Váratlan helyről, egy neves ballib megmondóembertől hallottam szép, rendes magyar beszédet. Nyilván tudatában vagyok annak, hogy a nyelv demokratikus dolog, s mindig a többség dönt mi a helyes egy adott nyelvben. De ez olyan, mint az evés. Hiába szeret a többség főt krumplival enni töltött paprikát, szerintem attól még hülyeség, s soha nem tennék ilyet. Így vagyok a… Read More »
A fősodrú elképzelés szerint az indo-európai nyelvek őshazája a Fekete-tenger északnyugati partvidékétől a Kaszpi-tenger északkeleti partvidékéig terjedő terület, a nyelv beszélői itt éltek az i. e. 4. évezredig, majd innen indultak ki azok a migrációk, melyek hatására ma az emberiség majdnem fele valamely indo-európai nyelvcsaládbeli nyelvet beszéli anyanyelvként. Az egyes ágak mai nagysága teljesen eltérő. Az indo-árja ág… Read More »
A világ beszélt nyelveinek megoszlása írásrendszer szempontjából a következő: Egyébként szinte minden mai írás vagy az egyiptomi vagy a kínai írás utóda. Mai tudásunk szerint az írás 4 helyen fejlődött ki: Egyiptom, Kína, Mexikó, Mezopotámia, de az utóbbi kettő kihalt. Az egyik nehézségi szempont nyilván az írásjelek száma: Ilyen normál ábécéből jelenleg 6 darab van használatban a világon.… Read More »
Az ukrán nemzetépítés új divatja a helyes nyelvért való küzdelem. A 30 évvel ezelőtt kezdődött nemzetépítési küzdelem újabb szakasza ez. Az első még teljesen rendben is volt, az arról szólt, hogy legyen az ukrán nyelv felemelve az orosz szintjére. Mert a 80-as évek végére már az a helyzet alakult ki, hogy a pár 1939-ig lengyel területet leszámítva mindenhol… Read More »
Oroszországban jelenleg 20 vagy 15 uráli nyelv létezik (az eltérés oka: egyes nyelvjárások külön nyelvek-e). A legkisebbnek 10-nél kevesebb anyanyelvi beszélője van, a legnagyobbnak 350 ezer. Alapvetően a nyelvhalálnak kb. 8 fő lépcsőfoka van: Oroszországban a nemzetközi felmérések szerint az összes uráli nyelv kihalásveszélyes, 2 kivétel van: a párszáz főс szölkup és a 40 ezer fős erzja-mordvin, ezeknél… Read More »
A diglosszia szó neve szó szerint „kétnyelvűséget” jelent, mégse szimplán kétnyelvűséget takar azonban, hanem egy bizonyos típusú kétnyelvűséget: azt a jelenséget, hogy egy ember – vagy közösség – két nyelvet beszél ugyan, de nem azonos helyzetben, azaz helyzetfüggően váltogat a két nyelv között. A jellemző eset, hogy van egy „magas” és egy „alacsony” nyelv, a magasat használják minden… Read More »
A népi elnevezések igencsak sokat mondóak. Egyrészt maximálisan őszinték, nem politikailag korrektek soha, másrészt valami olyat fejeznek ki, amit a közösség teljesen demokratikus módon meglát a dolgokban. Szóval hogyan kategorizálja a kubai népi nyelv az embereket? A cubano (= kubai) név csak a XIX. sz. második felében terjed el, amikorra már megjelenik stabilan a kubai nemzeti identitás. Az… Read More »
