Teljesen szubjektívan, számomra mi a 3 legfurcsább hang a világ nyelveiben. Direkt csak a tüdőhangok közül. Az emberi nyelvek hangjai ugyanis fő képzőszerv szemszögéből 4 csoportra oszthatók: A mássalhangzók a légáram típusa szerint lehetnek, a 4 fő csoport: A csettintő hangok szinte csak Afrika déli részén fordulnak elő, ezek jól ismertek. Az implozívok is Afrikára jellemzők, bár néhol… Read More »
Az, hogy mi a nyelv és mi a nyelvjárás tiszta ügy. Nem objektív, de tiszta: ugyanis csakis szubjektív akarat kérdése mikor az egyik, mikor a másik. De világos: nyelvjárás az, ami magát annak akarja tekinteni. A „nyelvjárási tudat” ismérvei: Pl. az amerikai négerek nyelvjárása – ez a legismertebb, mert a halivúdi filmekből mindenki hallotta már, lásd néger bűnözők… Read More »
Amikor egy nyelv nem a latin ábécét használja, gond mindig a latin betűk ejtése az adott nyelven. Pedig ez elkerülhetetlen, hiszen a latin a nemzetközi ábécé. Ha a nyelv eleve latinbetűs, nincs gond: egyszerűen az adott nyelven ejtik ki a latin betűket. Lásd, Magyarországon ez a szokás a legtöbb esetben: az ejtés olyan, mintha magyarul lenne, függetlenül, hogy… Read More »
Amikor sok idő telt el egy nyelv írásának megalkotása óta, mindig felmerül az írott és a mondott alak közti eltérés problémája. A két véglet: a ragaszkodás az íráshoz és az írás folyamatos igazítása a beszédhez. Az előbbire példa az angol, ahol máig úgy kell írni, ahogy a XVI. században ejtették a nyelvet. Még drasztikusabb példa a görög, ahol… Read More »
Persze minden nyelvben minden anyanyelvi beszélő számára furcsa az idegen akcentus. De ehhez általában csak idegenség kötődik. Az angol esetében olyan sok az anyanyelvi ejtésváltozat, hogy az idegen, hibás ejtést is simán elfogadja az átlag angol anyanyelvű ember mint valamiféle „helyi” verziót. Ez a „nemzetközi nyelv” státusz következménye. Viszont az indiai akcentus humorosan hat. Olyan jellegzetességei vannak, hogy… Read More »
Mivel természetesen nincs hangemlék, csak másodlagos jelekből lehet következtetni hogyan is ejtették a latint a klasszikus korban. A téma sokat foglalkoztatott, íme a következőket tartom a legvalószínűbbnek. Egyrészt nyilván akkor is voltak nyelvjárások. Julius Cesarnak tulajdonított mondás a „Beati hispani quibus vivere est bibere”, azaz „boldogok a spanyolok, akiknek az élet ivás”, arra utalva, hogy a hispániai latin… Read More »
Szakembernek jó, közéleti szereplőnek borzalmas. Megesik ez. Nádasdy ilyen. Sokat tett a magyar nyelvészetben a Kádár-korban abszolút monopolhelyzetre szert tett preskriptívista iskola hatalmának megtöréséért. Ma már a két irányzat – a preskriptív és a deskriptív – jó egyensúlyban van, s mindkettőben a szélsőségek marginalizáltak. Röviden. A preskriptívisták a nyelvet valamiféle természetudományos alapon nézik, azaz a nyelvészet megállapítja mik… Read More »
A nyelvek életerősségére van egy 13-fokú skála, ezt érdemes használni, röviden a skála fokozatai: Nagyon nehéz megmondani hány nyelv van a világon, mert nem világos mi nyelv és mi nyelvjárás, sok esetben ez politikai kérdés is. De az általánosan elfogadott szám 7 ezer. Ebből 1500 nyelv 1000 fő alatt anyanyelvi beszélővel rendelkezik, még 2 ezer nyelv pedig 1-10 ezer… Read More »
