A kólcenteres munka sajátossága a nyelvi kérdés. Ez persze csak ott releváns, ahol a kólcenter „külső”, azaz ügyfelek, külső emberek telefonálnak be, küldenek ímélt, csetelnek. Van ugyanis „belső” kólcenter is, ahová ügyfelek nem tudnak telefonálni, ímélezni, csetelni, mert az egység csakis az adott cég munkatársait szolgálja ki. (Most itt végig csak „szolgáltató” típusú kólcenterekről írok. Vannak „eladó” típusúak… Read More »
A nyelvészet általánosan elfogadott elmélete szerint a világon 4 helyen jelent meg az írás tartósan: Ezek közül 2 ma nem létezik. A közép-amerikai és a mezopotámiai írást ma egyetlen nyelv se használja. Ma minden írással rendelkező nyelv 99+ %-a az egyiptomi íráson alapszik, kevesebb mint 1 % meg a kínaian (a nyelvek számát tekintve persze, hiszen a kínai… Read More »
A kínai vezér magyarországi látogatásának mellékkérdése a névátírás. Sajnos ebben is érvenyesül egy rossz magyar hagyomány. Létezik ugyanis magyar akadémiai átírás egy csomó nem-latinbetűs nyelvre. Ezek nagy része – röviden – marhaság. Én magam nem is használom egyik magyar „kötelező” átírást se, pl. a bolgár nevek átírásánál az MTA előírja a magyar „gy”, „ny”, „ty” betűk használatát, ami… Read More »
Afrikai cikkem után íme a többi is, de már csak a „problémás” neveket leírva. Ázsia: Európa: A többi kontinensen nemigen tudok problémás nevet mondani.
Európában az indo-európai nyelvcsalád terjedésének jellemzője, hogy a később jöttek legyőzték a korábbiakat. Az általános feltételezés szerint az indo-európai őshaza a Fekete- és a Kaszpi-tenger közti térség, innen terjedt a nyelv északnyugatra és délkeletre, ahonnan lettek a nyelvcsalád európai és ázsiai ágai. Kb. 2000 év alatt az indo-európai meghódította egész Európát, 3 térség kivételével: Mindenhol máshol lezajlott az… Read More »
Problémásak, mármint nyelvileg és magyarul. Afrikában 60 főváros van – 55 ország, de ezek közül 3-nek 2-2 fővárosa van, 1-nek pedig 3. Ahol a név magyarosított, ott nincs természetesen semmilyen probléma, ill. azok, melyeknél a név szimplán a magyar helyesírás szerint olvasandó, ezek: (azt nem írtam le, ahol az o-ból ó lesz a magyar ejtésben, ez szóvégi helyzetben… Read More »
A Kádár-rendszer végén a legnépszerűbb csecsemőtermék márka a Chicco volt. Magam is érdekelt voltam, lévén nagyobbik fiam 1988-ban született, szóval még a kommunizmusban. De most csak a kérdés nyelvészeti oldalát nézem. A magyar vásárlók alapvetően 2 nagy és 1 kisebb táborra oszlottak: Sajnos a csikkóisták növekedtek is, így még a helyes ejtést pártoló kikkóisták is sokszor kényszerültek csikkózni.… Read More »
A feleslegesen rossz ejtések egyik mintapéldánya. Sajnos elterjedt, még írásban is a mai Isztanbulban lévő egykori főtemplom, ma mecset nevére. A templom török neve a középkori görög ejtés átírása, hiszen a törököké 1453-ben lett a templom: Ayasofya, ez ejtve kb. „ajaszófja”, a hangsúly az utolsó előtti szótagon van, ami egyébként a törökben kivételes, szinte minden török szó véghangsúlyos.… Read More »
