Mivel természetesen nincs hangemlék, csak másodlagos jelekből lehet következtetni hogyan is ejtették a latint a klasszikus korban. A téma sokat foglalkoztatott, íme a következőket tartom a legvalószínűbbnek. Egyrészt nyilván akkor is voltak nyelvjárások. Julius Cesarnak tulajdonított mondás a „Beati hispani quibus vivere est bibere”, azaz „boldogok a spanyolok, akiknek az élet ivás”, arra utalva, hogy a hispániai latin… Read More »
Szakembernek jó, közéleti szereplőnek borzalmas. Megesik ez. Nádasdy ilyen. Sokat tett a magyar nyelvészetben a Kádár-korban abszolút monopolhelyzetre szert tett preskriptívista iskola hatalmának megtöréséért. Ma már a két irányzat – a preskriptív és a deskriptív – jó egyensúlyban van, s mindkettőben a szélsőségek marginalizáltak. Röviden. A preskriptívisták a nyelvet valamiféle természetudományos alapon nézik, azaz a nyelvészet megállapítja mik… Read More »
A nyelvek életerősségére van egy 13-fokú skála, ezt érdemes használni, röviden a skála fokozatai: Nagyon nehéz megmondani hány nyelv van a világon, mert nem világos mi nyelv és mi nyelvjárás, sok esetben ez politikai kérdés is. De az általánosan elfogadott szám 7 ezer. Ebből 1500 nyelv 1000 fő alatt anyanyelvi beszélővel rendelkezik, még 2 ezer nyelv pedig 1-10 ezer… Read More »
Ma van Bulgáriában az írásbeliség napja. A hagyomány szerint Cirill és Metód napja május 11., ez azonban átszámolva az új naptárra május 24. A legviccesebb dolog persze az, hogy a cirill ábécé nem Cirill és Metód találmánya. Ők egy másik ábécét találtak ki, a glagolita ábécét, de az nem terjedt el soha. Viszont a balkáni szlávok mindenképpen saját… Read More »
A spanyol baloldal hülyeségéről már írtam, íme újabb elem. Eddig csak nemlétező szavak kitalálásával foglalkoztak a progresszívek, most már a nyelvtant is kezdik támadni. A cél az úgynevezett genderinkluzívitás elérése. A „baj” a spanyol nyelvvel: Szerencsére az igékkel nincs gond, a spanyolban az igéknek nincs neműk. A melléknevek egy része viszont két alakkal rendelkezik, pl. rojo/roja, jelentése piros,… Read More »
A spanyol névhagyomány magyar szemmel kissé furcsa. Egyrészt a nők nem váltanak nevet soha házasságkor. Ez ősi szokás. Egyedül a főnemesség körében volt szokás utalni a férjre, de ebben az esetben is csak „de” + férj vezetékneve alakkal, azaz sose az eredeti vezetéknév helyett. De még a legfelsőbb körökben se volt ez kötelező, lásd Franco 36 éven keresztül… Read More »
A bolgár nevekkel magyarul 2 baj van: Az angol átírás fő baja, hogy kb. tíz változata van. Ennek fő oka maga Bulgária: egy rakás hivatalos átírás volt eddig elfogadva, s egyik se volt kizárólagosan használva, még a kommunizmus alatt se kontrollálta az állam az elvileg kötelező átírást. Így aztán rendkívül vicces latinbetűs feliratokat nézni Bulgáriában: gyakorlatilag az összes… Read More »
Az egyetlen afrikai nyelv, melyet valaha tanultam a szuahéli. Ez a legnagyobb bantu nyelv. A bantu nyelvek a niger-kongói nyelvcsalád legnagyobb ága. Niger-kongói nyelvcsaládhoz tartozó anyanyelve jelenleg 450 millió embernek van, ebből a bantu nyelvek beszélői kb. 350 millió. A szuahéli érdekessége, hogy gyakorlatilag az egyetlen sikeres fekete-afrikai nyelv, melyet ténylegesen is használnak az élet minden terén. (Itt… Read More »
