A nyelvészet általánosan elfogadott elmélete szerint a világon 4 helyen jelent meg az írás tartósan: Ezek közül 2 ma nem létezik. A közép-amerikai és a mezopotámiai írást ma egyetlen nyelv se használja. Ma minden írással rendelkező nyelv 99+ %-a az egyiptomi íráson alapszik, kevesebb mint 1 % meg a kínaian (a nyelvek számát tekintve persze, hiszen a kínai… Read More »
A kínai vezér magyarországi látogatásának mellékkérdése a névátírás. Sajnos ebben is érvenyesül egy rossz magyar hagyomány. Létezik ugyanis magyar akadémiai átírás egy csomó nem-latinbetűs nyelvre. Ezek nagy része – röviden – marhaság. Én magam nem is használom egyik magyar „kötelező” átírást se, pl. a bolgár nevek átírásánál az MTA előírja a magyar „gy”, „ny”, „ty” betűk használatát, ami… Read More »
Afrikai cikkem után íme a többi is, de már csak a „problémás” neveket leírva. Ázsia: Európa: A többi kontinensen nemigen tudok problémás nevet mondani.
Európában az indo-európai nyelvcsalád terjedésének jellemzője, hogy a később jöttek legyőzték a korábbiakat. Az általános feltételezés szerint az indo-európai őshaza a Fekete- és a Kaszpi-tenger közti térség, innen terjedt a nyelv északnyugatra és délkeletre, ahonnan lettek a nyelvcsalád európai és ázsiai ágai. Kb. 2000 év alatt az indo-európai meghódította egész Európát, 3 térség kivételével: Mindenhol máshol lezajlott az… Read More »
Problémásak, mármint nyelvileg és magyarul. Afrikában 60 főváros van – 55 ország, de ezek közül 3-nek 2-2 fővárosa van, 1-nek pedig 3. Ahol a név magyarosított, ott nincs természetesen semmilyen probléma, ill. azok, melyeknél a név szimplán a magyar helyesírás szerint olvasandó, ezek: (azt nem írtam le, ahol az o-ból ó lesz a magyar ejtésben, ez szóvégi helyzetben… Read More »
A Kádár-rendszer végén a legnépszerűbb csecsemőtermék márka a Chicco volt. Magam is érdekelt voltam, lévén nagyobbik fiam 1988-ban született, szóval még a kommunizmusban. De most csak a kérdés nyelvészeti oldalát nézem. A magyar vásárlók alapvetően 2 nagy és 1 kisebb táborra oszlottak: Sajnos a csikkóisták növekedtek is, így még a helyes ejtést pártoló kikkóisták is sokszor kényszerültek csikkózni.… Read More »
A feleslegesen rossz ejtések egyik mintapéldánya. Sajnos elterjedt, még írásban is a mai Isztanbulban lévő egykori főtemplom, ma mecset nevére. A templom török neve a középkori görög ejtés átírása, hiszen a törököké 1453-ben lett a templom: Ayasofya, ez ejtve kb. „ajaszófja”, a hangsúly az utolsó előtti szótagon van, ami egyébként a törökben kivételes, szinte minden török szó véghangsúlyos.… Read More »
Van olyan, hogy két nyelv erősen hasonlít egymásra hangzásban, mégse érthetők kölcsönösen. Ilyenkor az egyik nyelv úgy tűnik a másik beszélői számára, mintha halandzsázás lenne. Sokat járva Spanyolországban, ez a képzetem alakult ki a baszk nyelvvel kapcsolatban. Spanyol tudással kb. semmi se érthető belőle, viszont az egész hangzás, hanglejtés teljesen spanyol. Tulajdonképpen csak a „c” hang az egyetlen,… Read More »
