Category Archives: nyelv

Miért nem igazítják a helyesírást?

Amikor idegen nyelvet tanulunk, sokszor előkerül a kérdés: miért vannak ilyen abszurd írási szabályok, miért nem egyszerűsítik az egészet? Nyilván ez hangot visszadó, elsősorban betűírások esetében téma csak. Hiszen a betűírás célja az: egy hang csak egy betűvel legyen jelolve, s minden betű is csak egyetlen módon legyen olvasható. Jellemzően ez érvényesül is a klasszikus betűírások esetében, lásd… Read More »

Miért q?

Megkérdeztek: mi az oka annak, hogy a foci vb-n a rendező ország neve angolul Qatar és nem Katar vagy Catar. Nos, bár nem vagyok arab-szakértő, arabul nem is tudok, csak alapismereteim vannak, de a kérdést sokszor tanulmányoztam. Az alapvető ok: míg a magyar átírás a magyarhoz legközelebbi ejtést igyekszik visszaadni, addig az angol átírás filozófiája más. Szaknyelven: a… Read More »

Váltsunk kódot!

A társadalmi nyelvjárásokat szokás kódoknak nevezni. Még előfordul a stílus és a regiszter megnevezés is. Mondjuk ünnepélyes, hivatalos, hétköznapi, baráti, szlenges, stb. – lehet sokféleképpen felosztani. A kódváltás azt jelenti, egy adott helyzetben az egyikről a másikra váltunk. Leírt szövegben a kódváltás jellemzően vicces. Pl. szlengről hirtelen hivatalosra váltani, vagy fordítva. A kedvenc megélt esetem: hárman beszélgetnek, 2… Read More »

Álpoliglóták azaz hamis többnyelvűek

Mivel a YouTube a megnézett tartalom alapján ajánl, így többet között sok nyelvészeti tematikájú anyagot is feldob nekem ajánlásként. Az utóbbi hónapok idegesítő jelensége: pár szót/mondatot megtanult emberek elmennek az illető nyelvi közegbe, majd ott csillogtatni kezdik nemlétező tudásukat. A rosszabb verzióban ez mindenféle szar reklámba torkollik, lásd „megtanultam ezzel az alkalmazással 72 óra alatt kínaiul”. Ezen a… Read More »

A nagyhatalom nem beszél külföldiül

A modern nagyhatalmiság furcsa jele, hogy a nagyhatalom emberei nem tudnak idegen nyelveket. Nagyjából a II. vh. óta van ez így. A XVII. sz. közepe és a II. vh. között – azaz 300 éven keresztül – a francia volt a diplomácia nyelve, s mindenki természetesnek tartotta, hogy ismerni kell. Teljesen függetlenül attól, mi a francia állam hatalmi pozíciója.… Read More »

Harc a nyelv ellen

Ukrajnában immár teljeskörű lett a harc az orosz nyelv ellen. Már tilos az orosz nyelv bármilyen használata a magánéleten kívül. Persze ez szánalmas, másrészt meg jó hír: azt jelzi, hogy a kijevi CIA-hunta már maga se bízik a győzelemben. Hasonló volt Magyarországon is, a Rákosi-korszakban. Akkor ellenséges nyelvnek volt kikiáltva a német, a szerb-horvát és a szlovén, természetesen… Read More »

Ami nehéz

Idegen nyelvekben mindig az a nehéz, amire nincs rendes szabály. Ha ugyanis van szabály, azt meg lehet tanulni, s már csak gyakorlás kérdése az egész. Ha viszont nincs szabály, nincs mit megtanulni, marad csak a magolás, értsd begyakorlás. Jó esetben a szabálytalanságok száma kicsi. Mondjuk az angolban van kb. 200 szabálytalan ige, az összes többi meg szabályos. A… Read More »

Átpolitizált átírás

A magyar kommunista rendszer bevezetése után, valamikor az 50-es években sikerült kialakítani egy orosz-magyar átírási rendszert. Persze volt benne egy sor logikátlanság, meg még kivételek is, de mégis: lett egy rendszer. Most nem részletezném, de most az alap az oroszra jellemző keménység/lágyság átadásának kérdése. A szabályzat lényege ebből a szemszögből: az orosz lágy d, n, t mindig jelölendő,… Read More »