A tágabb értelemben vett Latin-Amerika 33 országot jelent, ez a 35 amerikai országból mindenki kivéve Kanadát és az USA-t. Csak a független államokat veszem figyelembe, azaz se külső területeket, se más kontinensbeli országok amerikai területeit. Ezeket kihagyom. Miért? Mert ezeknek az adatai jellemzően torzítanak. Alapvetően 2 okból: külső támogatásnak köszönhető az ottani életszínvonal, melynek oka presztísz, s ez… Read More »
A legtöbb ország esetében triviális kérdés mi a fővárosa: az a település, melyet az alkotmány annak nevez, s ahol a legfelsőbb államigazgatás székel. A kérdést jellemzően csak az szokta bonyolítani, hogy a legfelsőbb államigazgatás esetleg egynél több városban van, de ebből csak egyet nevez az alkotmány fővárosnak. Jó példa Németország, ahol az alkotmánybíróság Karlsruhében van, de a német… Read More »
A világon van jelenleg 15 olyan terület, melynek ország-státusza nem általánosan elismert, ezek oka jellemzően: kiszakadás más államból, melyet azonban nem ismer el mindenki: Észak-Ciprus, Koszovó, Szomáliföld, ill. most már a Donyecki NK és a Luganszki NK is, a Szovjetunió szétesését követő káosz eredménye: Abházia, Dél-Oszétia, Hegyi Karabah, Transznisztria, a dekolonizációs folyamat rendezetlen maradványa: Nyugat-Szahara, az arab-izraeli viszály… Read More »
Annak idején a Szovjetunióban sok furcsa lépés született a kisebbségi politikában. Tudni kell, a Szovjetunió mint állam nem Oroszország helyett lett tervezve, hanem világállamként. Ezt jelezte, hogy nem volt hivatalos nyelv, se bármilyen orosz jelkép, a címer a földgömb volt, a zászló teljesen nemzetmentes, a himnusz meg az Internacionálé. Persze a tényleges helyzet a 30-as évek második felétől… Read More »
Nyilván nem arról van, amikor egy ország neve ténylegesen is megváltozik, ez szuverén döntés kérdése ugyanis. Lásd amikor a volt belga Kongó 1971-ben Zaire lett, majd 1997-ben ismét visszavette a Kongó nevet. (Egyébként a Zaire név alatt legalább nem volt meg a máig létező „két Kongó” probléma.) Vagy még: amikor Felső-Volta neve Burkina Faso lett, vagy amikor Nyugat-Szamoa… Read More »
A hírekben manapság sok szó esik róla: állítólag az orosz háborús célok nyugati végpontja Transznisztria. A dolog háttere sajátos. A terület egészen a XVIII. sz. végéig alig volt lakott. A lengyel-litván és az oszmán-török állam határvidéke volt. Oroszország 1792-ben csatolja magához, ami után népesség-betelepítés indul, elsősorban orosz és ukrán parasztok, de rajtuk kívül román, bolgár, német lakosok is… Read More »
Alapvetően 3 csoportba oszthatók politikai rendszer szemszögéből a térség országai: ez jelenleg 21 ország, ebből 15 nemzetközileg elismert. Nem a Freedom House és hasonlók elemzései alapján, hanem a tényleges helyzet alapján. * A legkönnyebb eset a nyugati modellt követő államok. Ezek jellemzői: a politikai hatalom korlátozott, azaz erős a gazdaság szerepe, a politikai hatalomért szabadon versengenek különböző pártok,… Read More »
A makrogazdasági mutatók persze érdekesek, de sokszor keveset mutatnak és túl sokat takarnak. Az egyik kedvenc adatom a valóságról a nyomornegyed-mutatószám. Mi a nyomornegyed? Olyan lakóövezet, melyre az alábbiak jellemzői részben vagy teljesen: bizonytalan a tulajdon- és/vagy birtokviszony: a lakóknak nincs biztos jogcímük a lakásukra, nincs stabil lakóház: a házak nem állandó használatra alkalmas anyagokból épülnek, egészségtelen lakóház:… Read More »
