Van-e összefüggés demokrácia és jólét között?
Lássuk a három demokrácia-kategóriát: demokratikus, fél-demokratikus, nem demokratikus (d, f és n).
S lássuk az életszínvonal kategóriákat:
- g – jelentősen a világátlag felett,
- f – valamivel a világátlag felett,
- v – világátlag szint,
- a – valamivel a világátlag alatt,
- m – jelentősen a világátlag alatt,
- l – a legszegényebb szint.
Összesen 6×3, azaz 18 kombináció lehetséges.
Lássuk most az adatokat, s azokból levonható következtetéseket.
A demokratikus berendezkedésű államok 50,6 %-a a világátlag felett van.
A fél-demokratikus és a nem demokratikus államok között a legszegényebb szint van legerősebben reprezentálva: 31,1 % ill. 30,0 % arányban.
Fordítva azonban nem teljes a kapcsolat. Bár a jelentősen a világátlag feletti szintű államok túlnyomó része, 80,0 %-a demokrácia, a nem demokratikus rend nagyobb arányú itt, mint a féldemokráciáé. Ugyanez a helyzet a valamivel a világátlag feletti szintnél.
A valamivel a világátlag alatti szintnél legnagyobb arányban a fél-demokráciák vannak – 47,2 %, második helyen pedig a demokráciák – 33,3 %-kal. A jelentősen a világátlag alatti szintnél már a legtöbb a nem demokratikus állam, viszont a legszegényebb szint esetében ismét megfordulnak az arányok: itt a féldemokráciák vezetnek a nem demokráciákkal szemben.
A minősítések a Freedom House országjelentéséből és az IMF adataiból vannak.
