Éghajlat

By | 2021-05-27

Az éghajlat jelentősen kihat a közérzetre is, de – s ez kevésbé ismert – az egyes éghajlati jelenségek is máshogy értekelődnek.

A meleg éghajlaton kevesebb a depresszió, mert a viszonylagos állandóság csökkenti a stresszt.

De lássuk a természeti jelenségek értelmezését.

Európában a mennydörgés és a villámlás vészjósló jelenségek. Az ősi vallásokban a mennydörgés és a villámlás valamiféle isteni elégedetlenséget jelez. Azaz mindenképpen rossz jelek.

Miért? Mert Európában a csapadék egyenletes, nincsenek se igazán nedves, se igazán száraz időszakok, egész évben van csapadék. Az egyes évszakok között az eltérés gyakorlatilag csak a hőmérséklet: meleg nyár, hideg tél, s a kettő közti idő tavasszal és ősszel. Így ha nagy vihar támad, az abnormális, hiszen ilyen esetben túl sok csapadék lesz. A túl sok csapadék pedig nem áldás, hanem probléma.

Vannak azonban a világnak olyan tájai, ahol az egyes évszakok drasztikusan eltérnek egymástól. Ilyen pl. India, annak különösen a középső és déli része: gyakorlatilag az év fele – októbertől májusig – tél, ami meleg száraz időjárást akar, a másik fele meg nyár, ami meleg és nedves időjárást jelent. Áprilisban, májusban már fatális mértékű a száraszság, ebben az időben az iparosodás előtti időkben tömeges emberhalál is bekövetkezhetett a szegényebb rétegekben. Aztán megjelennek a hatalmas felhők május végén, június elején, villámlik és mennydörög, majd megállíthatatlanul esni kezd.

Nem véletlen, hogy az indiai mitológiában a mennydörgés és a villámlás nem az isteni elégedetlenséget jelzi, hanem ellenkezőleg: az isteni jóakaratot, hiszen végre van víz, nőni kezd a természet, lesz étel bőségesen.

az eső: Európában probléma, Indiában áldás