Először siker 2010 óta az ellenzéknél. Érthető, hogy nem akarják elszalasztani.
Természetesen demagógia az egész ügy, de ez nem számít: először voltak képesek sikeresen kommunikálni valamit. Persze vicces rabszolgaságnak nevezni a túlórázást, de ismétlem, ez nem számít a politikai kommunikációban.
A kommunikációban siker, az utcán kevésbé. Gyakorlatilag senki se csatlakozik a tüntetésekhez, a Soros Jugend tagságát és pár ballib hivatásos politikust leszámítva. Hogy nagyobb legyen a tömeg, bevetettek külföldi CEU-s hallgatókat is.
A dolog kifulladni látszik, a Fidesz egykor Soros kedvecnc szervezete volt, ellenük képtelenség alkalmazni Soros módszereit, mert azokat jobban ismeri a Fidesz-vezérkar, mint a mai tüntetők.
A tüntetések a legnagyobb kárt a ballibeknek okozzák, ugyanis marginalizálva lettek ismét. A tüntetésekből egyedül a Momentum húzhat, jó esetben, hasznot, de ők is csak akkor, ha sikeresen átveszik az irányítást Soroséktól. Valószínű: ezzel a Momentum bebiztosította bekerülést az EP-be jövőre. De ha a dolgok eldurvulnak, elbukják ezt.
Idegek harca folyik. Sorosék igyekeznek óvatosan provokálni, Orbánék pedig a lehető legmoinimálisabb szinten tartják a rendőri erőszakot. Ki fárad el korábban, ez a kérdés.
A szakszervezetek pedig nagyon buktak. Mind a ballib ellenzék, mind a Fidesz érdeke, hogy a szakszervezeteknek ne legyen szavuk.
A kormányzat részéről 2 megoldás lehetséges: bevonni a szakszervezeteket a Soros elleni harcba (ez könnyedén megoldható, elég hozzá, ha Áder visszaküldi a törvényt), vagy szimplán kivárni, míg a tüntetések lemennek a százas létszám alá.
