Elnöki köztársaság

By | 2021-05-14

A ballib mitológia szerint az elnöki köztársaság diktatúra. De lássuk a valóságot.

Az elnöki köztársaság tulajdonképpen az alkotmányos (értsd: nem parlamentáris) monarchia köztársasági verziója.

Mik az elnöki köztársaság előnyei:

  • a végrehajtó hatalom fejét a nép közvetlenül választja meg, ez nem parlamenti alku eredménye,
  • a végrehajtó hatalom független a törvényhozó hatalomtól,
  • nagyobb stabilitás, a kormányt nem lehet megbuktatni parlamenti szavazással.

Persze vannak hátrányai is:

  • ha az elnök mögött nem áll parlamenti többség, az elnök képtelen bármilyen törvényjavaslatot átvinni a parlamenten,
  • nincs parlamenti konszenzuskényszer.

Akik liberális szemszögből ellenzik az elnöki köztársaságot, azoknak: valójában a hatalmi ágak megosztása liberális elvének éppen az elnöki köztársaság felel meg a legjobban.

A világ 204 országából 45 parlamentáris köztársaság, 72 pedig elnöki köztársaság. (Van még 26 félelnöki köztársaság is, mely egyfajta átmenet a kettő között. A félelnöki köztársaságban a végrehajtó hatalom megoszlik a közvetlenül választott államfő és a parlament által választott kormányfő között, kompromisszumkényszer van a 2 hatalom között.)

Ha hozzáadjuk a 45 parlamentáris köztársasághoz a 29 parlamentáris köztársaságot is (ezek de facto ugyanis köztársaságok), akkor a parlamentáris rendszerek összes száma 74. Azaz az elnöki és parlamentáris rendszerek aránya kb. fele-fele.

Az elnöki köztársaságoknak van 2 fő altípusuk:

  • az elnök állam- és kormányfő egyben,
  • az elnök csak államfő, nem kormányfő, de a kormányfőt ő nevezi ki saját döntés alapján, s ez a kormányfő egyfajta kettes számú adminisztratív vezetője a végrehajtó hatalomnak.

Léteznek még egyéb típusok is, de minden más ritka: 3 ilyen ország van. Ezek Bostwana, Dél-Afrika, s Svájc – itt a parlament választja meg az elnököt meghatározott időre, ő a végrehajtó hatalom feje és leválthatatlan mandátuma vége előtt.