Annak idején, a szovjet kivonulás után az afgán kommunista kormányzat még 3 teljes évig képes volt tartani magát. Az afgán kommunistáknak volt valamilyen tömegbázisuk: persze kicsi volt, de azért létezett.
Ezzel szemben az afgán liberálisok bázisa láthatóan nulla, még pár hetet se voltak képesek kibírni.
S persze van egy jelentős erkölcsi különbség: az utolsó afgán kommunista vezér nem pakolt be pár zsák pénzt egy repülőbe, majd nem ment el életfogytiglani üdülésre. Helyben maradt, vállalta a felelősséget.
Bátorsága annyira imponáló volt az ellenségeinek, hogy azok – a talibánok – csak felakasztották, előzetesen nem szentségtelenítették meg testét – bár ez volt az eredeti terv -, majd biztosították a család számára a muszlim szertartás szerinti temetést. Tehát elismerték ellenséges muszlimnak, ami más kategória, mint az „ellenséges hitetlen”.
