A Freedom House egy közismert szervezet, országjelentéseit mindenki ismeri. A lelkes liberálisok elfogadják ezeket a jelentéseket, mások meg röhögnek rajtuk.
Egyébként a Freedom House az amerikai kormány „független” „civil” szervezete, kb. annyira független az amerikai kormánytól, mint a CÖF a Fidesztől, bár a CÖF talán kicsit függetlenebb azért.
Jó móka belemenni a konkrét jelentésekbe. Itt látható az egész módszertan: előbb adnak pontszámot, majd aztán találnak hozzá adatot.
Öt általam jobban ismert országot nézve, a pontszámok ezek (a maximális pontszám 100, ebből a politikai jog maximum 40, a polgári jog maximum 60):
- Bulgária: 79 pont, ebből 33 politikai jog, 46 polgári jog – szabad ország,
- Kuba: 12 pont, ebből 1 politikai jog, 11 polgári jog – nem szabad ország,
- Magyarország: 66 pont, ebből 24 politikai jog, 42 polgári jog – félig szabad ország,
- Oroszország: 16 pont, ebből 5 politikai jog, 11 polgári jog – nem szabad ország,
- USA: 83 pont, ebből 33 politikai jog, 50 polgári jog – szabad ország.
Kevesen mennek bele a szöveges részbe, itt jönnek a hatalmas csúsztatások és manipulációk. Különösen érdekes, hogy mi az oka, amikor a láthatóan nem-kedvelt országot lepontozzák. Szinte minden esetben ez csúsztatás, de legalábbis teljesen szubjektív vélemény eredménye. Lássuk a főbb részeket! Azt, ahol nem látható látványos lepontozás, kihagytam.
A választások szabadsága alrész maximum 12 pontot ad. Kuba 0 pontja indokolható, hiszen valóban teljesen látszatválasztás van, tulajdonképpen teljesen tét nélküli az egész folyamat, hiszen nem a választásokon dől el, ki vezeti az országot. Bulgária 11 pontot kap, az egyenlő, arányos rendszer, az átláthatóság, a szabályok stabilitása miatt.
Oroszország 0 pont, ami teljesen abszurd, semmi se támasztja alá. Aki semmit se tud a témáról, az is tisztában van vele, az nem kubai rendszer.
Az USA-ra viszont 10 pontot adnak, pedig az ottani rendszer 2 párt szinte totális monopóliumára alapszik, továbbá az elnökválasztás közvetett. Nem beszélve a finanszírozásbali hatalmas egyenlőtlenségekről. A 2 vezető párt tízmilliárdokkal kampányol ott, mindenki más százezrekkel, s az értékelhető nézettségű médiákba be se engedik az utóbbiakat.
Magyarország 7 pontot kap, miközben a magyar rendszer jóbal arányosabb az amerikainál, s a médiákban is nagyobb az egyenlőség a pártok között, mint az USA-ban. A jelentés az egyenlőtlen anyagiakra hivatkozik, ami tény, de azonban Amerikában sokkal nagyobb.
Gyakorlatilag látható: ugyanaz eltérő mércével lett mérve. Mert ha a választás szabadságának ismérve az arányosság és a pártok anyagi helyzete, akkor az USA és Oroszország azonos szinten vannak, Magyarország meg jobban áll.
A politikai pluralizmus alrészben, ahol a maximum 16 pont: Bulgária 14 pont, Kuba 0 pont, Magyarország 11 pont, Oroszország 3 pont, az USA 14 pont.
Magyarország miért kap 3 ponttal kevesebbet mint az USA:
- mert az egyes politikai szerveződések szabadok ugyan, nincs állami tiltás, de nem jutnak egyenlő módon forrásokhoz – miért, az USA-ban jutnak?,
- nincs reális esélye az ellenzéknek a kormány leváltására – na, ez igazi gumicsont, hiszen mondható igen és nem is, a körülményektől függetlenül.
A politikai jogok utolsó alrésze a kormány működése. Itt a maximum 12 pont. Bulgária 8 pont, Kuba 1 pont, Magyarország 6 pont, Oroszország 2 pont, az USA 9 pont.
Miért is kap itt Magyarország 3 ponttal kevesebbet az USA-nál:
- kevésbé függ a választások eredményétől a kormány politikája – azt hiszem, ez nyilvánvaló marhaság, természetesen mind Amerikában, mind Magyarországon a kormányfőtől függ a kormány, s mindkét esetben választásokon dől el ki a kormányfő,
- kevesebb a gát a korrupció ellen – vicces, ezt pont az USA-val összehasonlítva állítani, ahol a korrupció törvényes, „lobbizás” a neve,
- kevésbé nyitott a kormány munkája – ez meg gumiszabály.
A polgári jogok részben maximum 60 pont van, itt a helyzet egyszerűbb, sokkal nehezebb a lepontozás. Itt az alrészek: szólás- és vallásszabadság (maximum pontszám: 16), szervezkedési és egyesülési szabadág (maximum pontszám: 12), jogállamiság (maximum pontszám: 16), egyéni szabadságjogok (maximum pontszám: 16).
Szólás– és vallásszabadság: Bulgária 13 pont, Kuba 4 pont, Magyarország 10 pont, Oroszország 2 pont, USA 14 pont.
Magyarország lepontozás a következők miatt van:
- vannak ugyan szabad, független médiák, de ezek nem kapnak elegendő hirdetést – ismét ugyanaz az abszurd érv, mint a választásoknál,
- a kormányzat előnyben részesíti a keresztény értékeket, ezzel sértve a vallási egyenlőséget,
- csökkent az akadémiai szabadság, mert a kormány növelte befolyását az állami intézmények felett, s támadja Sorost.
Szervezkedési és egyesülési szabadság: Bulgária 11 pont, Kuba 0 pont, Magyarország 9 pont, Oroszország 2 pont, USA 11 pont.
Magyarország lepontozásának oka: a kormányzat kampányol egyes idegen civil szervezetek ellen, s az idegen szervezeteket idegen szervezeteknek nevezi. Nem vicc. Ez mínusz 2 pont az USA-hoz képest.
Jogállamiság: Bulgária 10 pont, Kuba 1 pont, Magyarország 10 pont, Oroszország 2 pont, USA 11 pont.
Ez nagyon fájhat a ballibeknek, még a Freedom House is 10 pontot adott Magyarországnak, míg az USA 11 pont. Az 1 pont mínusz indoklása: kevésbé független a magyar bírói kar, mint az amerikai.
Egyéni szabadságjogok: Bulgária 12 pont, Kuba 6 pont, Magyarország 13 pont, Oroszország 5 pont, USA 14 pont.
Itt azt sikerült kihozni az amerikaihoz képest mínusz 1 pont indokaként, hogy „a vállalkozások sikere valamennyire függ a jó kormányzati kapcsolatoktól”. Mintha nem függne máshol.
Külön vicces elem: Oroszországnál jogsértésként van említve, hogy az állampolgárok belföldi utazásaik során kötelesek igazolványt tartani maguknál. Furcsa módon, ez sehol máshol nincs említve, pedig ugyanez van a világ legtöbb országában.
Érdekesség még, Bulgária mindenhol több pontot kap, mint Magyarország, egyetlen kivétel az egyéni szabadságjogok kategória, ahol Bulgária 1 ponttal lemarad Magyarországhoz képest. Itt legalább van értelmes indoklás: Bulgáriában széles szürke szektor van a munkaerőoiacon, ahol nem érvényesülnek a gyakorlatban a munkavédelmi szabályok.
Lehetne még hosszassabban is elemezni az egészet, más országokat is behozva, de ennyi pont elég.