Évekkel ezelőtt – még 30 éves se voltam – egy ismerős mondta, élete vágya, hogy milliomos legyen, azonban ha sikerül, nem fog milliomos életet élni. Akkor azt gondoltam, ez marhaság.
Később jobban átgondolva, arra jutottam, tulajdonképpen ez a keresztény életfilozófia kifejezése egyszerű nyelven.
A keresztény hozzáállás 4 életmodelt határoz meg ugyanis tulajdonképpen, a legjobbtól a legrosszabbig:
- szegényen élni boldogan,
- gazdagnak lenni és nem élni gazdagként,
- szegényen élni boldogtalanul,
- gazdagnak lenni és gazdagként élni.
A legfelső fok a legjobb, de az átlagember erre nehezen képes. Speciális lelki alkalmasság kell ahhoz, hogy az ember annyira képes legyen elvonatkoztatni az anyagiaktól, hogy azok hiányában is boldog legyen. Az ismerős azt mondta magában: erre én nem vagyok képes, így megcélozta a kettes fokozatot.
A kettes fokozat pedig az, hogy az anyagiak megvannak, mégse élünk azokhoz mérten, hanem mentesülünk a gazdagság romboló hatásától. A pénz, a vagyon csak biztosíték, hogy ezek hiánya ne okozzon kétségbeesést, de átlagember szinten élünk mégis.
A többi nyilvánvaló: ha már úgyis boldogtalanak vagyunk, jobb szegénynek lenni, hiszen így legalább a romboló hatásoktól mentesek vagyunk.
