Görög nyelv I.

By | 2015-01-01

Az ógörög hangsúly szabályai.

A szótag rövid, ha rövid magánhangzó van benne és nem végződik mássalhangzóra. Minden más szótag hosszú.

  • Rövid szótag = 1 időegység (mora) .
  • Hosszú szótag = 2 mora.

Háromféle hangsúly van:

  • éles – ´,
  • tompa – `,
  • éles-tompa (hajtott) – ˜ /  ̑ .

Hangsúlyozási egység:

  • éles és tompa hangsúly esetében:
    • ha a szótag utolsó: a hangsúlyozott szótag,
    • ha a szótag nem utolsó: a hangsúlyozott szótag és a következő szótag;
  • éles-tompa hangsúly esetében: a hangsúlyozott szótag.

Alapszabály: a hangsúlyozási egység és a szó vége között legfeljebb 1 mora lehet.

Ebből a szabályból következik szinte minden hangsúly-szabály:

  • a hangsúly helye lehet:
    • ´ – u, p, a – bármilyen típusú szótagon,
    • ` – u – bármilyen típusú szótagon,
    • ˜ – u, p – csak hosszú típusú szótagon.
  • a megkötések:
    • “u” szótag: lehet bármi, de ´ csak akkor, ha utána szünet van (szünet = vessző, pont, kettőspont, kérdőjel)
    • “p” szótag:
      • ha rövid: akkor ´,
      • ha hosszú, akkor:
        • ha az “u” rövid: ˜,
        • ha az “u” hosszú: ´ vagy ˜,
    • “a” szótag: ´.

Azaz:

  • ha az “u” szótag a hangsúlyos, akkor:
    • ha utána szünet van: a hangsúly lehet ´ vagy ˜,
    • ha utána nincs szünet: a hangsúly csak ` lehet;
  • ha a “p” szótag a hangsúlyos, akkor:
    • ha a hangsúly ´: az “u” lehet rövid vagy hosszú,
    • ha a hangsúly ˜: az “u” csak rövid lehet;
  • ha az “a” szótag a hangsúlyos, akkor az “u” csakis rövid lehet

(szótagok jelölése: u – utolsó, p – utolsó előtti, a – hátulról a harmadik).