Bár a bolgár köztársasági elnök sok inadekvát dolgot művelt a legutóbbi időkben, ezúttal hasznosat tett.
A hét elején a szociknak adott kormányalakítási megbízást ugyanis.
A bolgár alkotmányjog szerint háromszor lehet kormányalakítással próbálkozni minden választás vagy kormánybukás után: az első két alkalommal a legnagyobb és a második legnagyobb párt próbálkozhat, a harmadik alkalommal pedig bárki, akit az államfő megjelöl.
A nyugati nyomás hatalmas: legyen egy egyértelműen euroatlantista kormányzat Szófiában, mely teljes mellszélességgel kiáll a NATO-agresszió mellett az ukrajnai fronton. Ehhez azonban az kellene, hogy összeálljon 3 olyan párt, melyből 2 az egész politikáját arra alapozta, hogy ellenzi a harmadikat – ez hatalmas, 60 % körüli parlamenti támogatást jelentene. Csakhát közülük az egyik ezzel össze is omlana azonnal: nem lehet ugyanis azzal a párttal koalícióra lépne, melynek ellenzésére alakult meg.
A két nagy a GERB és a PP. A GERB tulajdonképpen egyetlen ember, Bojko Boriszov egyszemélyi pártja, s kb. olyan dolgokkal vádolják Bulgáriában, mint Magyarországon Orbánt. Csak Bulgáriában a vádlók maguk is jobboldaliak. A fő eltérés persze Orbánhoz képest, hogy Boriszov sose harcolt a nyugat ellen, s bár teljesen lelkesen nyugatpártinak nem mondható, sose lépett ki a nyugati konszenzusból. Szóval nyugati szemszögből nem az ideális szövetséges, de elfogadható szövetséges. Lásd, az Eurőpai Néppárt mindig megvédi Boriszovot minden korrupciós vádaktól.
A PP pedig a Boriszov elleni 2020-2021-es tüntetések végső maradványa. Az egész párt arra alakult, hogy „eltakarítsa” Boriszovot és rendszerét.
A harmadik pártot most kihagynám, szerepe nem lényeges a vázolt ügy szempontjából.
Na most, azt hiszem, érthető így a szituáció miért nem engedhet a PP a nyugati nyomásnak, hogy szövetkezzen a GERBbel. Mert ha megtenné, nevetségessé válna saját szavazói előtt. Pár sántít kissé a példa, de kb. mintha Hadházy holnap miniszteri ajánlatot kapna Orbántól, s ezt el is fogadná.
Egy új választással viszont valószínűleg csak csökkenne az egyértelműen nyugatos erők támogatottsága.
A bolgár köztársasági elnök sose volt lelkes eurotlantista, de az ukrajnai háború óta ez még inkább érezhető.
Azzal, hogy most a szocikat bízta meg kormányalakítással, elérte: ne legyen megalakítható egy ilyen erősen nyugatpárti kormány. Azaz vagy legyen egy mérsékeltebb kormány most, a mérsékeltséget garantálja a szocik jelenléte, vagy jöjjenek a választások, ami 3 hónappal kitolja az új kormány megalakítását. Ez október közepe, addig pedig sok dolog fog még történni Ukrajnában.
Magyar szemmel furcsán hangzik ez, mert Magyarországon a posztkomcsik mind kőkeményen elkötelezett euroatlantisták, de a bolgár helyzet nem ilyen: a bolgár posztkomcsik amolyan vonakodva-nyögvenyelős euroatlantisták. Nemrég egy bolgár közvéleménykutatás nagy botrányt okozott: kiderült, a bolgár szocik szavazótábora még a bolgár nacionalisták szavazótáboránál is oroszpártibb.