Amerikai multi magyarországi leánycége. Amerikában kötelező ünnepelni a homoklobbit.
Persze a magyarországi leányvállalat maga a paradicsom, mert senki se veszi komolyan a központ politikáját, sőt azt nem is tartja be. De a központi körlevelek jók, mert mutatják mi ellen kell küzdenünk.
Mi is tehát a Büszkeség Hónap? Mert ezt is elmagyarázza a körlevél a kezdeti ujjongás után. Nos, a befogadás és a sokszínűség ünnepe, mely alatt kimutathatjuk, hogy támogatjuk az LMBTQ+ közösséget, a haladást, az egyenlőséget és az elfogadást.
Konkrétan mit is teszünk? Szemináriumok, tréfás játékok, vetítések lesznek az LMBTQ+ közösség értékrendjéről és történelméről, melyek során minden érdeklődő megismerkedhet az LMBTQ+ közösséget érintő ügyekkel, múltbéli és jelenlegi problémáikkal, s a jövőbeli teendőkkel.
A magyarországi dolgozó persze mázlista, mert a magyarországi részlegben egy szál szeminárium se lesz, sőt vetítés és játék se. Pedig ha nálunk – itt az én szintén multi munkahelyemen – lenne ilyen, esküszöm, egyszer tényleg elmennék egy ilyenre. Annak idején a szovjet Komszomol ülésére is elmentem egyszer, pedig ott se voltam tag: életre szóló élmény volt, most se lenne szerintem más. A bizsergető hülyeség ugyanis mindig nagyon hasonló, konkrét tartalma meg szinte mindegy. Szinte már sajnálom, hogy még egy vacak Zoom-szeminárium sincs…
S mi van, ha nagyon részt akarunk venni mindezen, de nincs rá időnk? Nos, nem gond, erre is van megoldás, rögtön 3 is:
- hordjunk egész hónapban szivárványos kitűzőt, s írjuk rá azt a névmást, mellyel szeretnénk, ha megszólítanának minket (ez mondjuk magyarul kissé unalmas lenne, mert mindenki azt írná, hogy „ő”),
- töltsünk le telefonunkra, tabletünkre és laptopunkra szivárványos hátteret (az asztali gépek miatt ne aggódjunk, ezekre az IT-osztály központilag tesz ilyet),
- öltözzünk egy nap szivárványosan!
Az olvasó beküldte nekem a képernyőképet, de direkt nem teszem be, őt védendő. Azt azért megkérdeztem tőle, volt-e már szivárványosan öltöző kolléga, de sajnos nem volt – hiába, ilyen egy fasiszta ország…
Nálunk is, az én munkahelyemen is, szokott lenni ilyen körlevél, csak mérsékeltebb habzású. Kicsit olyan, mint a régi szovjet-zsidó viccben:
Rabinovics pártagitátorként kezd dolgozni.
Végig megy a háztömbön, mindenhová becsenget, majd amikor ajtót nyitnak neki, ezt mondja:
– Jó napot! Csak azért jöttem, hogy elmondjam: a szovjet rendszer nagyon jó. Elnézést a zavarásért, további szép napot!
Egyszer egyik munkahelyemen annyit megengedtem magamnak, hogy egy hasonló alkalomkor, amikor épp vicces kedvemben voltam, megjegyeztem, én gyíkemberként azonosítom magamat, így bármilyen ellenem irányuló magatartást kérek állatkínzásként kezelni. Ezen a nagy többség röhögött, az előadó meg megjegyezte, inkább az előadás után legyünk vidámak, most neki időre végeznie kell,