Az olasz Anselmus (Anselmo) (1033-1109) számít a skolaszti(ci)zmus egyik megalapítójának.
E művének lényege az, amit a cím sugall.
Isten számára nincs szükségszerűség, minden amit tesz, tiszta akarata következménye.
Krisztus születése és halála ugyanez a kategória, a kereszthalált se előzte meg semmilyen szükségszerűség.
