A kedvenc Michael Douglas filmem természetesen a Lezuhanás (hivatalos magyar fordítás: Összeomlás, az eredeti jobb).
Nyilván a film legtöbbet idézett jelenete a gyorséttermi jelenet, mert ez az egyik legviccesebb és legkönnyebben megérthető is.
Valójában van a filmnek egy teljesen nem-amerikai, egyenesen kelet-európaian anti-liberális jelenete: a golfklubos rész.
Részletesen nem mondanám el, de a lényeg: a főhős bemegy egy golfklub területére, természetesen bármilyen jogosultság nélkül, majd megzavarja két golfozó játékát, amiből konfliktus alakul ki. Az egyik golfozó természetesen a magántulajdon szentségére hivatkozik „azért fizetem a tagdíjat, hogy golfozhassak, ez az én golfpályám!”. Mire a főhős azt mondja „itt gyerekeknek kellene játszaniuk, családoknak kellene piknikelniük” – azaz valamiféle jogrenden felüli erkölcsre utal.
Persze a film keretezése azt is hozzáteszi: így csak egy őrült viselkedik, hiszen a főhős végülis egy sokféle okból bekattant ember.
Viszont mindez Kelet-Európában teljesen természetes, sőt az volt nyugaton is kb. 100 éve még: a jogrend nem minden, s különösen a magántulajdon nem szent.
A mostani oroszellenes szankciókat az átlag orosz mélyen elítéli. Egyetlen egy elem van, aminek mégis tapsol: amikor azt hallja, hogy XY orosz milliomos vagyontárgyát zárolták nyugaton. Erre az átlagorosz pezsgőt bont, s nem irigységből, hanem „a tolvajok ellopták a tolvaj zsákmányát” alapon. Majd ad még egy piros pontot Putyinnak: nagyszerű elnökünk van, még a tolvaj milliomosainkat is képes volt megszorítani picit! Aztán az orosz kisember sóhajt „sajnos vissza fognak kapni mindent legkésőbb pár hónap múlva”.