A liberális világmegváltás hülyeségére szoktam példának mondani a japán borravaló esetét.
A borravalóadás szokása tipikusan olyan dolog, mely a világban rendkívül változatos: egyrészt a mértéke nem azonos, másrészt elterjedése sem azonos.
Vannak helyek, ahol kötelező adni. Sértés, ha az ember nem ad. Amerikában a kaszinókban pl. egyenesen bunkóság nem adni, ott egyes kaszinókban az alkalmazottak fizetése minimálbér, sőt nulla, csak a borravaló a bevételük. S az ellenkező véglet Kelet-Ázsia, ahol meg a borravaló adása sértés. Minden más meg a kettő között van. A Balkánon pl. kevésbé szokás a borravaló, mint Közép-Európában: az a természetes, ha az ember nem ad.
Szóval Japán nyugatosodása során kezdték elsajátítani a nyugati szokásokat. Mindent meg is csináltak nyugati mintára, sokszor persze japán tartalommal. Lásd ünneplik a Karácsonyt, de bármiféle keresztény tartalom nélkül. Az egyik bizarr japán karácsonyi szokás pl. ilyenkor KFC-csirkét enni – mindkettő Amerikából jött, a Karácsony is és a KFC is, szóval miért ne lehetne együtt?
Amikor a japánok először hallottak a borravalóról, meglepődtek: miért nem utasítják vissza az ilyen extra pénzt kapó alkalmazottak a sértést, miért hagyják magukat megalázni? Aztán megértették, hogy van egy ilyen furcsa szokás egyes helyeken, s ott ez nem sértés. Így aztán a japán turista udvariasan megkérdezi, mennyi a borravaló összege. Aztán amikor megtudja, hogy pl. 10 %, fillérre pontosan 10 %-ot ad. Hiszen be akarja tartani az idegen föld szokásait.
Mint a viccben a japán fociról:
- Más országokban, ha a csapatuk veszít, a futballhulligánok üvöltenek, összetörik a berendezést, majd megkéselik az ellenfél hulligánjait, de mi a japán szokás?
- A japán futballhulligánok, amikor csapatuk veszít, először is összeszedik a szemetet a stadionban, rendbe teszik az ülőhelyeiket, aztán udvariasan meghajolnak az ellenfél hulligánjai felé, majd megkéselik saját magukat.
Valahogy ilyen a világ a nyugati, liberális agyakban: a világ lassan fejlődik, s így végül átveszi a nyugati, liberális megoldásokat, s eljön a földi paradicsom.
Már a XIX. századi liberális gyarmatosítás mögöttes eszmei háttere ez volt az anyagi haszonszerzés mellett: a vad népek csak jól járnak azzal, ha meghódítjuk őket, hiszen ők koszban fetrengő emberevők, akik képtelenek saját magukat irányítani, mi meg civilizáljuk őket, így 2-3 nemzedék alatt rendes ember lehet belőlük. Tulajdonképpen ennek kistestvére a magyar ballib agytröszt halálbiztos meggyőződése, mely saját magán kívül mindenhol félhülye, fogatlan, mucsai bunkókat lát, akiket valahogy rá kellene ébreszteni az SZDSZ-szellem mennyei jóságára.
Ez most megjelent orosz tematikában is. Komolyan hisznek emberek abban a narratívában, hogy valami titokzatos erő tartja rabul az oroszokat, emiatt nem képesek rádöbbenni a nyugat fényesen ragyogó egyetlen igaz igazságára.