Jog és terror

By | 2015-11-02

Az itt felvetett pár kérdés kapcsán.

A természetjog alapja az az elképzelés, hogy vannak Istentől kapott alapjogok, melyeket az emberalkotta jog nem törölhet el. A népszuverenitás pedig azt jelenti: a hatalom eredete nem Isten, hanem a nép. A kettőnek egymáshoz semmi köze. Lehet népszuverenitás természetjog nélkül, s természetjog népszuverenitás nélkül.

Az egyes társadalmak története során a jogrend folyamatosan változik: ez lehet jogszerű és nem jogszerű is.

Jogszerű akkor, ha a fennálló jogrend szabályai alapján történik az új jogrend bevezetése. S nem jogszerű pedig akkor, ha a fennálló jogrend szabályainak megsértésével zajlik az új jogrend bevezetése.

A nem jogszerűen bevezett jogrend önmagában nem probléma, hiszen előfordulnak olyan történelmi, politikai események, amikor a helyzet kikényszeríti ezt a megoldást.

A közhidelemmel ellentétben Magyarországon 1989-ben nem történt semmiféle jogszerűtlen változás, az új rend – bár az a régi rend szinte teljes ellentéte – a régi jogrend alapján lett bevezetve, egyetlen szabály sem került megsértésre. Ugyanez a helyzet a jelenlegi orbáni jogrenddel kapcsolatban – az szintén teljes mértékben az előző jogrend alapján került bevezetésre – a jelenleg hatályos alkotmány (alaptörvény) mindenben a korábbi alkotmány szabályai alapján lett meghozva, teljes a kontinuitás. Az, hogy a jelenlegi alkotmány törvényen kívülinek nevezi az 1944-1989 közti időszakot valójában jelképes politikai nyilatkozat, ami abból is látszik, hogy ez csak az alkotmányos ünnepélyes bevezető részében szerepel, de maga az alkotmány tételes szövege semmilyen következtetést nem von le ebből a jelképes nyilatkozatból, sőt hivatkozik a “törvényen kívül helyezett” időszak törvényeire jogalapként.

A legutolsó nem-jogszerű változás Magyarországon 1956-ban történt, amikor a Kádár-kormányzat a szovjet csapatok támogatásával saját magát nyilvánította ki legitím hatalomnak a legitím Nagy-kormány helyett.

Mik a nem-jogszerű változások fő verziói:

  • felkelés – a nép által kezdeményezett változás, mely a hatalmi elit ellen irányul, de nem irányul a jogrend megváltoztatására, lehet békés (pl. polgári engedetlenség, tömegtüntetés) vagy fegyveres is,
  • forradalom – a nép által kezdeményezett változás, melynek célja a jogrend alapvető megváltoztatása,
  • puccs – a felkelés alváltozata, melynél az a specifikus a felkeléshez képest, hogy a kezdeményező nem a nép, hanem a hatalmon lévő elit egy része,
  • idegen agresszió – idegen hatalom által bevezetett erőszakos változás.

Mi a terror? A terror a fegyveres harcot jelenti, semmi többet.

Mikor jogos a terror? Természetesen sosem (ezt mindig minden hatályos jogrend tiltja) és mindig (hiszen a sikeres terror mindig új jogrendet teremt, ami visszamenőlegesen legitimálja a terrort).

Egy egyszerű, de látványos példa:

  • Ha XY kimegy a Parlament elé és bombát dob, akkor kimegy pár rendőr és elfogja, szimpla bűnözéként.
  • Ha XY több társával csinálja ezt, már valószínűleg valamilyen terrorellenes egység fog kimenni.
  • Ha meg XY csoportjának sikerül elbarikádoznia magát, már inkább tárgyalni fognak vele.
  • Ha pedig a fél Budapest XY ellenőrzése alá kerül, s képtelenség fellépni vele szabályos rendvédelmi eszközökkel, akkor szabályos háború lesz ellene. Ekkor már hadviselő fél. Akkor is az, ha esetleg a legyőzése után szimpla köztörvényesként bíróság elé állítják. Ez 1956-ban is megtörtént, az elkapott harcosokat Kádárék köztörvényesekként akasztották egészen 1962-ig.
  • Ha pedig XY csoportja megdönti a kormányt, akkor esetleg ő fogja akasztgatni az addigi államhatalom képviselőit, mert már ő lesz a törvényes rend.

Mindig minden attól függ ki a sikeresebb: a hatályos jogrend vagy az új. Aki nyer, az fogja diktálni a szabályokat.