Ki ölte meg Nyemcovot?

By | 2015-03-23
Megosztás:

Мost, hogy már majdnem egy hónap eltelt Borisz Nyemcov orosz politikus meggyilkolása óta, a helyzet kezd tisztázódni az eset körül.

A kérdések azonnal felmerülte: kinek az érdekes ez a gyilkosság. Gyakorlatilag csak a lengyel és balti hisztérikus oroszellenes héják hitték el azonnal, hogy a gyilkosság az orosz vezetés érdekeit szolgálja. Meg persze a magyar ballib kommenthuszárok, akik mindent elhisznek, ami szerint a „diktátor” Orbán ellen felhasználható valamilyen módon.

A másik fontos elem az ügyben, melyről kevés hangzik el, a zsidó szál. Lássuk ezért ezt részletesebben!

A nemzetközi háttérhatalom kétségbeesetten szemléli hónapok óta, hogy az ukrajnai fronton a zsidóság zöme látványosan Putyint támogatja. Az oroszországi zsidóság gyakorlatilag teljes egységben sorakozott fel Putyin mögött.

Ráadásul ezúttal Izrael Állam látványosan nem állt be automatikusan az USA mögé, ahogy ez mindig lenni szokott, hanem kifejezetten egyenlő távolságot igyekszik tartani, s az Oroszország elleni szankciókban sem kívánt semmilyen formában részt venni.

Ukrajnában vért izzadtak a nyugati liberális médiák, hogy sikerüljön rasszizmust, ezen belül antiszemitizmust rábizonyítani az orosz szabadságharcosokra, akik felkeltek a kijevi hunta ellen. Valljuk be: a feladat valóban nehezített fokú volt, tekintve, hogy kissé bonyolult feladat a horogkeresztes zászlók alatt harcoló galíciai szabadcsapatokat európai, liberális, szabadságszerető hősöknek bellítani, s közben az ELLENÜK harcolókat meg megátalkodott gonosz náciknak.

Eleve nehezen volt beadható a zsidóságnak, hogy a II. világháborús ukrán náci segédcsapatokat jelenleg hősöknek tekintők a jók, míg az azokat ellenzők a rosszak.

Az Európai Parlament első orosz anyanyelvű tagja, Lettország képviselője, Tatyana Zsdanok szintén zsidó nemzetiségű. Nehéz antiszemitának beállítani az orosz kisebbségeket a volt szovjet tagállamokban, miután pl. Lettországban ez a kisebbség képes volt nem egy oroszt, hanem egy zsidót küldeni képviselőként az Európai Parlamentbe.

Ezek után a liberális agytröszt meg is szülte a nagy tervet: meg kell ölni egy híres zsidót, majd a felelősséget Oroszországra tolni. Itt jött képbe Borisz Nyemcov, aki bár mindig orosznak vallotta magát, kétségtelenül félig zsidó származású (Nyemcov apja orosz, anyja pedig zsidó). Mivel Nyemcov az utóbbi időben idejét a Putyin elleni harc helyett elsősorban a huszonéves új barátnőjének szentelte, feláldozható, lecserélhető bábunak minősült. A terv megvalósítása már gyerekjáték ezek után: találni kell egy „magányos” „fanatikust”, aki végrehajtja a gyilkosságot, majd jöhet a médiakampány: Putyin antiszemita, ezért ölette meg a bátor zsidó ellenzékit.

Egy új vicc is született az esetről:

Merkel és Obama beszélgetnek:

– Borzasztó nehéz megszokni ezeket az időzóna különbségeket. A múltkor felhívtam a japán miniszterelnököt és csak később döbbentem rá, hogy hajnalban ugrasztottam ki az ágyból – mondja Merkel.

-Ó, ez velem is megesett – mondja Obama -, a múltkor felhívtam Putyint és határozottan felszólítottam, tegyen meg minden Nyemcov gyilkosának felkutatásában, s csak később döbbentem rá, akkor még hátra volt 3 óra Nyemcov életéből!

A nyugat azonban ismét túlhajtotta az ügyet. A trükk nem jött be. Még a liberálisok egy része sem hitte el komolyan, hogy Putyin áll a gyilkosság mögött. A magyar ballibek természetesen azonnal elhitték, ők egy 20-fős „tömegtüntetést” is összedobtak a budapesti orosz követségnél, majd a Terror Házánal próbáltak szánalmas provokációt szervezni kivezényelt, Soros-ösztöndíjas egyetemi hallgatók részvételével. Dehát kit érdekel a budapesti gágogás? Amióta hazapaterolták André Veesenmayar Badfriendet, már Washington is levette kezüket a Körúton belüli, hiperaktív gágogócsapatról.

A nemzetközi háttérhatalom újabb látványos kudarcának lehetünk tehát ismét tanúi. A liberális propagandabuborék kipukkadt. S egyre több a rés a fronton, a minap az egyik megbízhatóan liberális média, a Forbes közölt cikket, mely arról számol be, hogy a független közvélemény-kutatások MEGERŐSÍTIK a tavalyi krími népszavazás eredményeit.