Nagy Szent Albert (Albertus Magnus) háromkötetes kommentárja Lombardus Péter Sententiae (Ítéletek) című alapvető teológiai művéhez a XIII. századi skolasztika egyik legfontosabb alkotása. A munka részletesen magyarázza a szentségekről, Istenről, a teremtésről és az erkölcsről szóló tanokat, hidat képezve a keresztény hit és az arisztotelészi filozófia között, megelőzve Albert későbbi, rendszerezőbb Summa Theologiae című művét.
Összefoglaló:
Nagy Szent Albert kommentárja a Sententiae (Lombardus Péter) művéhez (albertus magnus) a teológiai szakirodalom egyik oszlopa:
- Szerkezet: A három kötet a középkori teológiai oktatás alapját képező Ítéletek könyveinek magyarázatát nyújtja, az Istenről szóló tanoktól (I. könyv) a teremtésen és a bűnön át (II. könyv), egészen a megváltásig és a szentségekig (III. könyv).
- Filozófiai megközelítés: Albertus, mint a skolasztika egyik megalapozója, nagy hangsúlyt fektet az arisztotelészi filozófia alkalmazására a teológiai kérdésekben.
- Jelentőség: Ez a mű a korai kísérlet a keresztény kinyilatkoztatás és a racionális, természetfilozófiai vizsgálódás összeegyeztetésére.
Bár Albert később a Summa Theologiae-ben szisztematikusabban dolgozta fel a témát, ez a korábbi kommentár a tudományos és filozófiai alapozást tekintve kiemelkedő jelentőségű.
