Friss hír: a Kopt Egyház megszakítja a kapcsolatokat a Katolikus Egyházzal a kölcsönös egységre vonatkozó tárgyalásokat illetően.
A márciusi kopt központi dokumentum magyarázata az egyik amerikai kopt főegyházmegye honlapján eredetiben arabul és angol fordításban (a koptok az arab nyelvet használják, a kopt nyelv használata ma már csak egyes imákra és egyházi himnuszokra korlátozódik). Tulajdonképpen meg van nevezve az egyetlen lényegi ok: a homoszexualitás katolikus értékelésének változása.
Ezek az egységtárgyalások a 60-as évek óta mennek a történelmi kereszténység máig létező 4 nagy ága között.
Eddig a problémát az ősi dogmatikai eltérések jelentették csak.
Új jelenség, hogy új dogmatikai eltérések is megjelentek az utóbbi időben, amióta a jelenlegi római pápa vezeti a katolicizmust.
Az eredeti dogmatikai eltérések, melyekben az egy oldalon a katolicizmus áll, másikon a többi három ág:
- a dogmafejlődés tana: a katolicizmis szerint az idő folyamán lehetnek új dogmák, mert az eredeti tanításban sok minden csak magvában volt meg, s ezeket az Egyház idővel értette meg – a többiek szerint minden dogmafejlődés és változás kizárt,
- a római pápa szerepe: a katolicizmus szerint a római pápa az Egyház teljhatalmú uralkodója és tévedhetetlen hitbéli kérdésekben – a többiek szerint a római pápa csak első az egyenlőek között az egyházi vezetésben, nincs teljhatalma, s ahogy senki más, úgy ő se tévedhetetlen,
- a Mária-dogmák: a katolicizmus szerint Szűz Mária szeplőtlenül született – a többiek szerint ugyanúgy született mint mindenki más
Nem soroltam fel 4 gyakran említett eltérést – filoque, purgatórium, lényeg és hatás különbözősége, áteredő vagy eredeti bűn -, ezek ugyanis megoldottak. A filioquét illetően a katolicizmus elfogadja mindkét álláspontot, azokat ugyanannak tekinti, más megfogalmazásban. A lényeg és hatás különbözőségét illetően a katolicizmus azt egy lehetséges magyarázatnak tekinti. A purgatórium esetében pedig a többiek mondják azt, ez egy értelmezés, nem dogmatikai probléma. A bűn felfogásában is ez van: azaz alternatív magyarázatoknak tekinthetők az egyes megfogalmazások.
Persze a bűn mibenléte és a purgatórium esetében vigyázni kell a levont következtetésekkel. De önmagában maga az állítás nem problémás.
S a krisztológiai probléma, amiben az eltérés bonyolultabb, itt három tábor van. A kérdés: milyen Jézus természete, isteni vagy emberi. Azt, hogy „csak isteni” vagy „csak emberi” a kereszténység a kezdetektől elveti, az ilyeneket vallókat kiközösítették az első 3 század során, hiszen ezek ellentétesek az egész hitrendszerrel. Hiszen ha csak isten, akkor hogyan lenne ez példa az emberek számára, mi nem tudjuk Istent utánozni. Ha meg csak ember, akkor Jézus csak egy próféta volt, azaz nem megváltó, akkor meg eleve minek az egész, ebben az esetben várnunk kell még.
Azaz a kérdés az: nyilván egyszerre emberi és isteni, de hogyan?
A három lehetséges válasz, ami alapján egyházszakadások lettek:
- Jézusnak két természete van, isteni és emberi, ezek időnként kapcsolódnak, időnként nem: ezt vallják azok, aki 431-ben szakadtak el a többiektől, ez ma az „asszír kereszténység” néven nevezett ág,
- Jézusnak egy természete van, ez egyszerre isteni és emberi: azok, aki 451-ben szakadtak el a többiektől, ez ma a „nem-khalkedóni ortodox kereszténység” néven nevezett ág,
- Jézusnak két természete van, isteni és emberi, ezek elválaszthatatlanul együtt vannak: ez a fősodor, ez ma a khalkedóni ortodoxia és a katolicizmus.
A koptok a nem-khalkedóni ortodoxia egyik fontos egyháza. Nem ők ugyan a legnagyobb nem-khalkedóni ortodox egyház – ma már az etiópok többen vannak -, de történelmileg ők a központ. Ahogy a khalkedóni ortodoxok számára a tiszteletbeli első a konstantinápolyi pátriárka, úgy a nem-khalkedóni ortodoxok számára tiszteletbeli első a kopt pápa.
Szóval amit a kopt vezetés mond, azzal nem fog vitába szállni senki más. Ez egyértelműen vitán felül álló dogmatikai kérdés: a szex a házasság kelléke, s a házasság fogalma pedig megváltoztathatatlan. Az a katolikus trükközés, hogy „mi nem a homokos párokat áldjuk meg, csak egyenként a párok tagjait” meg hogy „az áldás célja nem a bűnös cselekedet legalizálása, hanem a bűnös kivezetése a bűnből” kiverte a biztosítékot, hiszen ezek nyilvánvalóan nem igaz állítások. Miért? Mert meg lehet áldani a bűnösöket, de nem párban, továbbá bűnbánó bűnöst kell megáldana, s nem olyat, aki szerint amit tesz, az nem bűn.