Érdekes beszélgetés, bár van egy kis ballib vörös fonal.
Vitáznak, pedig a helyzet nyilvánvaló.
Mint amikor saját eredeti szakmámban csinálják, a nyelvészetben. Lásd megkérdezik „hány eset van a magyarban?”, amire döbbenetet kelt, hogy erre nem tudnak rendes választ adni a magyarok. Pedig teljesen logikus: az „eset” egy indoeurópai nyelvtani kategória, s egyszerűen nem működik a magyarnál, mely egy uráli-altáji nyelv. Szóval a „hány eset van a magyarban?” kérdésre való válaszhoz előbb tisztázni kell pontosan milyen magyar nyelvtani jelenségeket kell betenni az „eset” kategóriájába.
Miközben indo-európai nyelvek esetében a kérdés pofonegyszerű. Nem lehet vitázni róla, mert a válasz objektív. Az indo-európai alapparadigma 8 eset. Van ahol ez megmaradt, van ahol csökkent, sőt van ahol 1 eset maradt csak, de minden esetben a válasz egyértelmű.
Itt ugyanez a helyzet: egy alapvetően nyugati viszonyra tervezett pártideológia-rendszer nem tud működni a nyugaton kívül. Magyarországon mind a „bal”, mind a „jobb” mást jelent.
Alapszinten Magyarországon:
- baloldal = a nyugat követése, antinacionalizmus, lokalizmus, a kapitalizmus lelkes igenlése,
- jobboldal = önállóskodás, nacionalizmus, globalizmus, a kapitalizmus óvatos igenlése.
A Fidesz baloldalibb párt a ballibeknél, persze csak a szó nyugati értelmében. Ezért támogatja a nyugati értelemben többségében baloldali szavazótömeg a Fideszt. Ennyi az egész.
Hol a vörös fonal? Ott, hogy Pogátsa piacifundamentalistának nevezi Orbánt. Ezt minden ballib törzsszavazó is kiröhögné, de egyszerűen Pogátsa abszurd skandinavizmusa így tud beilleszkedni legalább külsősként a nagy ballib narratívába.