Ez a liberális demokrácia álságossága: a valós hatalom rejtett. Erre még büszkék is a liberálisok, ezt úgy adják elő, hogy „az állam kivonult a gazdaságból”, pedig ez azt jelenti, az állami élet legfontosabb alapját, a gazdaságot nem demokratikusan, hanem diktatórikusan irányítják, kontroll nélkül.
A „fék és ellensúly” meg azt jelenti: vannak valamiféle háttérhatalmi elvek, melyek ellen nem tehet semmit a népakarat, azaz a fenti rendszer alapjai be vannak betonozva, azokat nem szabad megváltoztatni.
Ezért a mai liberális demokrácia az ógörög államosztályozás szerint oligarchia, nem demokrácia.
Mi az állam célja a valóságban? Nem a közösség védelme, jólétének biztosítása?
Hogyan lehet akkor az állam egyik legfontosabb szerepét, a gazdaságit kiszervezni, sőt erre még büszkének is lenni?
A piacalapúság azt jelenti, ne az állam döntsön, hanem a gazdagok, s senki se kontrollálja őket. Ez kinek jó, mármint a gazdagokat leszámítva?
Aztán már hiába beszélünk arról, hogy milyen demokratikusan választjuk meg a vezetőket, ha azok hatalma jelképes, vagy – a legjobb esetben – korlátozott.