Segédanyag idegeneknek, hogyan kell magyarul olvasni.
A magyar helyesírás szóelemző típusú, azaz a szavak elemeit úgy kell írni, ahogy azok önállóan hangzanak. Tehát az írás nem vesz tudomást arról, hogy a szóelemek egymáshoz kapcsolódva hogyan hangzanak.
Gyakori eltérések írás és ejtés között, lásd erről ezt a Wikipédia-cikket: Ingadozó kiejtésű és a kiejtéstől eltérő írásmódú magyar köznevek listája.
A nagy kivétel még a családnevek, ezek esetében sokszor a helyesírás egyedi. A 10 leggyakoribb magyar vezetéknévből pl. 5 nem a normál helyesírás szerint írandó, lásd: Tóth, Horváth, Kiss, Németh, Balogh, ezek ejtve: tót, horvát, kis, német, balog.
Speciális szabályok.
Dupla palatális mássalhangzók j hang miatt:
- d + j vagy gy + j = ggy,
- n + j vagy ny + j = nny,
- t + j vagy ty + j = tty.
Hiperkorrekciós hiba nem így ejteni (lásd Kádár János, aki gyakran próbálta ezt).
Az l + j találkozása jj hangot eredményez.
A sziszegő mássalhangzók találkozása:
- sz + s = ss
- z + s = ss
- sz + zs = zzs
- z + zs = zzs.
A magyarban zöngésségi hasonulás is van:
- ha zöngétlen mássalhangzó zöngés mássalhangzó előtt áll, a zöngétlen mássalhangzó zöngésedik,
- ha zöngés mássalhangzó zöngétlen mássalhangzó előtt áll, a zöngés mássalhangzó zöngétlenedik.
A magyar mássalhangzók vagy obsztruensek vagy szonoránsok.
Az obsztruensek párokat alkotnak zöngésség szerint: c/dz, cs/dzs, k/g, p/b, sz/z, t/d, ty/gy, s/zs – zöngétlen/zöngés.
Különleges pár az f/v. Ugyanis a v hang csak zöngétlenedik, de nem zöngésít.
A szonoráns hangok: h, j, l, m, n, ny, r. Ezek alapesetben mindig zöngések:
- a l, m, n, ny, r minden esetben zöngés,
- a h és a j zöngétlen hang előtt zöngétlenedik, a magyar nyelvérzék ezt azonban nem veszi tudomásul, azaz a magyar ember nem érez eltérést pl. zöngétlen h és zöngés h között.
