Tegnap írtam Lengyel cikkéről. De van még egy fontos rész benne. Lengyel elvtárs ugyanis azt is írja: „Az elmúlt évtized arról szólt, hogyan bújj ki minden felelősség alól, mondj le a közszabadságokról saját házi szabadságodért, próbálj egyenlőbb lenni az egyenlőknél és ne légy szolidáris senkivel.„
Nos, ez éppenhogy a liberalizmus, a liberális átmenet alapgondolata. Mely átmenetnek egyébként maga Lengyel elvtárs is egy nagy nyertese.
Akkor volt az, hogy a „gazdátlan” állami tulajdonnak gyorsan igazi tulajdonost kell keresni, mindegy milyen módon, mert az állam rossz gazda, az ex-kommunista nomenklaturista viszont kiváló szakember. Aki meg olyan helyzetben van, hogy mindehhez nem fér hozzá, azaz az ország 99 %-a? Hát, ők így jártak, meg hát úgyis olyan paradicsom lesz fenti szakembereknek hála, hogy ők is csak nyernek az egészen.
Az az egészben a röhej, hogy ez az a típusú cikk Lengyeltől, amit aztán a ballib törzsközönség hetekig egymásnak küldözget a Facebook-on, lelkendezve valamiféle felső kinyilatkoztatásnak tartva – „de jól megmondta Zorbánnak!”. Pedig csak torz elemzés egy hazug és romlott szemüvegen keresztül, melyen a személyes düh is átérződik, hogy 2010 óta nem jönnek a kormányzati megrendelések.
A valóságban éppen az Orbánék titka, hogy szakítottak az ilyen Lengyel és társai féle szakemberkedéssel, s a kisemberek felé fordultak. Az meg, hogy közben óbégatnak a „szakemberek”, hogy ezt így nem lehet, csak segíti az Orbán-kormányzat működését.