Megint választás

By | 2021-09-23

Idén Bulgáriában most lesz novemberben a harmadik parlamenti választás 2021-ben. Ilyen még sose fordult elő.

Az ok három részre osztható.

Egyrészt Bulgáriában szinte teljesen arányos a választási rendszer. Márpedig nehéz így egyetlen pártnak többséget szereznie. Összehasonlításként: a magyar választásokon 1990 óta 1-szer fordult elő, hogy egy párt önállóan megszerezte a szavazatok több mint felét: ez 2010-ben volt 53 %-os eredménnyel – a többi választáson a nyertes mindig 50 % alatt maradt – a nyertes párt 1990-ben 25 %-ot, 1994-ben 33 %-ot, 1998-ban 32 %-ot (1998-ban ez az MSZP volt!), 2002-ben 42 %-ot. 2006-ban 43 %-ot, 2014-ben 45 %-ot, 2018-ban 49 %-ot kapott.

Ha Magyarországon a bolgár választási rendszer lenne, se az 1990-es, se az 1998-as, se a 2002-es kormánykoalíció nem lett volna képes megalakulni abban a formában, ahogy az megalakult. A többi választáson pedig megalult volna az ismert kormány, de éppenhogy feles többséggel. A 2018-as választások után pl. a Fidesznek nem 68 %-a lett volna a parlamentben, hanem 53 %-a.

Az arányos választási rendszer mellékhatása: sok párt van, senki se akar koalíciót, hiszen mindenki tudja, a parlamenti küszöb elérése már ad mandátumokat, s azok száma arányos lesz.

Másrészt, alig létezik koalíciós kultúra Bulgáriában. Még egymáshoz közeli pártok is nehezen képesek koalíciót kötni.

Harmadrészt, mi zajlik le, ha protesztpárt kerül a rendszerbe, mely eleve ellenzék akar lenni, de mégis nagy párt lesz belőle.

De lehetne még egy negyedik okot is megjelölni: ez az ügyvivő kormány mint intézmény létezése. Magyarországon ha egy párt nyer, legyőzve a korábbi kormánypártot, a nyertes kénytelen kormányra kerülni, ellenkező esetben marad a volt kormánypárt, s új választások lesznek kiírva. Bulgáriában viszont ilyen esetben ügyvivő kormány alakul, azaz hiányzik a volt kormánypárt eltávolítása miatti kormánykényszer.

Az áprilisi és júliusi választások óta mi is történt? A volt kormánypárt, a GERB természetesen átadta a kormányzást, azóta ügyvivő kormány van.

Továbbá, a júliusban nyertes protestpárt (ITN – Szlavi Trifonov párja) gyakorlatilag direkt nem csinált kormányt, lehetséges partnereinek teljesíthetetlen feltételeket szabott. Ennek célja két dolog lehet:

  • új választások kikényszerítése, melyen még nagyobb támogatást kaphatnak,
  • a rendszer teljes szabotálásának igénye.

Valószínűleg elszámolták magukat, a legutóbbi közvéleménykutatások szerinte az ITN szavazóinak kb. 40 %-a már nem szavazna rájuk. A protest túl erősre sikerült, s ez már nem hat mozgosítóerőként.

A régi pártok (melyek az április választások előtt is bent voltak a parlamentben) viszont erősödtek. A GERB párt és a szocialisták is erősödtek pár százalékot, a török párt pedig természetesen mindig kb. ugyanolyan eredményt ér el, rá nem hatnak a politikai fejlemények.

A három új párt közül az ITN-ről már írtam. A legkisebb új párt, a nevét háromhavonta változtató, jelenleg éppen “Állj fel, Bulgária! Mi jövünk!” névre hallgató párt esélyes, hogy már be se fog jutni a parlamentbe.

Eddig úgy tűnt, a nagy nyertes a Demokratikus Bulgária nevű konzervatív-liberális párt lehet, ők fogják megkapni a másik két új pártból kiábrándultak szavazatait. Nekem ez a párt személyesen ellenszenves (ők a leginkább nyugatpárti erő), de el kell ismernem, legalább rendelkeznek koherens programmal, s nem beszélnek nyilvánvaló marhaságokat.

Azonban a köztársasági elnök közben lépett egy nagyot: az ügyvívő kormánya két minisztere pártot alapított, ennek neve – a furcsa bolgár pártnevek hagyományát követve – “Folytatjuk a változást!”, egy óvodás gyerekrajz stílusú pártjelképpel. A párt fő eszméje, hogy ők fiatal sikeres szakemberek, akik felül állnak minden oldalon, mert jobboldali eszközökkel baloldali célokat valósítanak meg. Ez persze marhaság, de a tájékozatlan átlagember számára jól hangzik. S mivel az egész új párt kisugárzása olyan, mint a Demokratikus Bulgáriáé, így gyakorlatilag az ő szavazóik részét veszik el.

íme a pártlogó

A köztársasági elnök motivációja az lehet, hogy az idei elnökválasztáson – mely egyszerre lesz a parlamenti választással – a Demokratikus Bulgária nem támogatja őt, persze másképp ez nem is lehetne, a magát igazi jobboldalnak tekintő Demokratikus Bulgária nem támogathat egy olyan embert, akit eredetileg a szocialisták jelöltek, ez szimpla presztízskérdés.

A helyzet érdekessége: mára a köztársasági elnök és a szocialista pártvezetés közti viszony rendkívül hűvös lett. Én azt se zárnám ki, hogy a szocialisták új jelöltet indítanak, de ha ezt nem is teszik meg, nem fognak lelkesen kampányolni korábbi jelöltjük mellett.

Tehát előreláthatólag be fog kerülni az új parlamentbe a 3 “régi” párt, s az újak közül biztosan az ITN és a Demokratikus Bulgária. Továbbá szinte biztos az új “elnöki” párt bejutása.

Íme az első választás előtt írt cikkem az egyes akkori pártokról.