Megkérdezni a szakembert

By | 2024-06-16
Megosztás:

A szakemberség fő eleme az irigység.

Nem szabad érthetően elmagyarázni semmit. Mert ha ezt tesszük, akkor olyannak tűnik, mintha a szaktémánk könnyű dolog lenne.

Sokszor tapasztaltam. Pl. amikor az 1986/1987-es tanévben az ELTE-n pszichológia szakos hallgatója voltam. Volt egy élettan nevű tárgy. Az eladó valami nagyon kiemelt professzor volt. Az, hogy én nem értettem egy szót se a mondandójából az még hagyján, sose voltam jó se biológiából, se kémiából, de pár ezekből a tárgyakat tanulmányi versenyt nyert évfolyamtárs se értette őt.

10-15 éve, amikor elkezdtem saját honlapot üzemeltetni, először a Joomla rendszert próbáltam. Nyilván elolvastam az alapokat, meg próbálkoztam, s hát akadtak kérdéseim, így ezeket rendszeresen feltettem Joomla-fórumokon. 3-4 hónap alatt rájöttem, semmi értelme kérdezni, ugyanis csak azok adnak rendes választ, akik velem azonos tudásszinten állnak, azaz nem képesek bonyolultabb kérdésre válaszolni. Mindenki más a következő 3 csoport valamelyikébe esik:

  • kijelenti, hogy aki ilyet kérdez, az hülye,
  • válasz helyet ajánl egy 200-oldalas könyvet, azt olvassam el,
  • megjegyzi, már a kérdésem is hibás, ezt eleve nem így kell csinálni, majd leír valamit, amiből 80 % teljesen érthetetlen.

Át is tértem a WordPress csomagra, az is ingyenes, de kevésbé bonyolult.

Aztán amikor tavaly visszatértem gyerekkori hobbimhoz, az akváriummal kapcsolatos dolgokhoz, megint ez zajlott le. Mivel 40+ éve nem foglalkoztam akváriumokkal, képbe akartam kerülni. Kiderült: kérdezéssel nem lehet sehová jutni, mert olyan válaszok jönnek, mint a Joomla esetében. Végülis videók és blogok nézegetésével kerültem képbe.

A másik gyerekkori hobbim a csillagászat volt. 1977-1980 között kb. 100-szor jártam a budapesti Planetáriumban, de a csillagvizsgálóban is voltam 3-4-szer. Azért nem lettem aztán csillagász, mert kellett hozzá sok fizika, az meg engem sose érdekelt.

Nemrég arra jutottam, újra kellene csillagászkodni. A technika hatalmasat fejlődött, minden relatíve olcsó lett. Körülnéztem pár fórumon, s megint jöttek a szakértők. Helyre lettem téve: ha nem költök el 2-3 millió Ft-ot, s nem veszek nagyjából 30 kilós felszerelést, nem lesz egyenlítői hangolású, motorizált égkövető rendszerem, akkor bele se kezdjek. Arra a felvetésemre, hogy nem lehet-e venni egy normál, kézzel forgatható állványos távcsövet, számítógépes vezérlés és motor nélkül, melyhez csatlakoztatok egy fényképezőgépet, jött a fölényes válasz, hogy az ilyen távcsövek óvodás kisgyerekeknek valók, egyébként csak nagyon buta emberek használnak ilyeneket.

Szóval körülnéztem. Ami korábban elképzelhetetlen volt amatőr szinten, az ma mind elérhető. A tapasztalatom: az 50 év feletti amatőr – nem hivatásos influenszer – magyarázókra érdemes hallgatni, jellemzően valós infókat adnak, szóval erre az amerikai emberkére hallgattam végül, külösen miután láttam, ezer feliratkozója sincs:

Egyébként tök mindegy mi a márka, ma már szinte minden távcső-gyár Kínában van, legalább az amatőr alsó kategóriában.

saját példány (félig összehúzott lábakkal) a megvétel napján, összeszerelés után – nem, nem gitározok, a kisebbik fiamtól maradt a sarokban a hangszer

Egyébként tudom: tényleg kell motorizált, egyenlítőtájolású, égkövető távcső pl. távoli objektumokhoz – galaxisok, csillagködök, stb. -, mert hiszen a Föld forog, mégpedig szédítő sebességgel, 15 másodpercnél hosszabb expozíció esetében mér elmosódik minden, márpedig a távoli égi objektumokat hosszú percekig expozálják, ellenkező esetben nem látszik se részlet, se szín, csak egy homályos folt. Dehát erre hivatkozni kb. olyan, mint azt mondani a haverokkal szombatonként focizgató embernek, hogy hülyeséget csinál, mert nem lesz belőle soha elsőosztályú focista celeb.

Én már annak örülni fogok, mint majom a farkának, ha egy nap tiszta égbolt lesz és a Jupiter éppen jó helyen lesz, s képes leszek lefényképezni a 4 nagy holdjával együtt a bolygót. A kisebb holdakhoz már profi teleszkóp kell, nem véletlen, hogy ezeket csak a XIX. sz. végétől fedezték fel.

Az áresésre példa: egy hasonló képességű távcső 45 éve nagyjából 2500-3000 dollárba került mai vásárlóértéken számítva. Most meg – mint látható a képből – a 250 dollár alatti kategóriában van.