Meglepetések Bulgáriában

By | 2021-09-25

Életemben először 1986 őszén kerültem Bulgáriába.

Bár előtte éltem már 3 helyen – Magyarország, Peru, Kuba -, ez így is kultúrsokkot okozott. Annak ellenére, hogy félig bolgár vagyok, így nyilván ismertem a bolgár szokások egy jelentős részét (elsősorban az ételeket, meg a valláshoz kapcsolódó dolgokat, pl. már kisgyerekként tudtam, hogy Húsvét kétszer van minden évben), de mivel sose éltem Bulgáriában egy napot se 1986 ősze előtt, nekem is akadt pár dolog, ami erősen meglepett, amikor először Bulgáriába kerültem.

Kiemelnék 8 jellemző dolgot.

Egy. Az “egyesített” fürdőszoba, azaz nincs külön zuhanyfülke. A legtöbb bolgár panel lakásban (s Szófiában a lakások 90 %-a panel volt akkor) az alapfelszereltség azt jelentette, hogy a fürdőszobában volt zuhany, mosdó, vécé, csempe alul, a falak kimeszelve, s a alul minden egyben, azaz a zuhanyból lefolyó víz a központi lefolyóba ment. Magyarországon ez teljesen ismeretlen jelenség. Bulgáriában viszont ez a normál állapot, bármi más – zuhanyfülke, kád, stb. – utólagos betétele már erős feljavításnak számított. Ma már az új építésű lakásoknál ez nem szokás.

Azt lehetne hinni, ez a megoldás nem higiénikus, valójában azonban éppen ellenkezőleg: így sokkal kevésbé jelenik meg penész, mert a nedvesség jobban felszárad. Emiatt mi pl. a jelenlegi lakásunkban direkt nem változtattunk az eredeti állapoton, csupán új mosdót, vécét, zuhanyt tetettünk bele, s újracsempéztettük az egészet:

a korábbi fürdőszobánk, a modell a múzsám természetesen, jól látható, hogy a zuhanyrész a padlón nincs semmilyen módon se elkülönítve

Kettő. A születésnapos ajándékoz, s nem neki ajándékoznak. Ez alapvetően muszlim szokás: a muszlim ember nem maradhat adós másoknak, így ajándékot csak közeli rokontól fogad el, ezzel jelzi, hogy szabad ember. Idegentől ajándékot csak szociálisan alul lévő ember, azaz szegény ember fogadhat el, de ezzel lekötelezi magát. A szabad ember másnak adhat, sőt ez a “zakat” nevű kötelezettség – mindenki akinek van felesleges, köteles adni a szegényeknek, ez muszlim vallási parancsolat.

Normál esetben ez azt jelenti, a születésnapos valamilyen édességgel megkínálja a többieket. Tehát pl. munkahelyen nem a kollágák vesznek közösen tortát a születésnaposnak, hanem ő rendel tortát, s ebből ad minden kollégájának.

Három. A fiatalok magázódnak kezdetben egymás közt (ez azóta megszűnt). Magyarországon ez teljesen ismeretlen volt a 80-as években: a huszonévesek, sőt a harmincasok is mind tegeződtek teljesen automatikusan, külön “pertu” megállapodás nélkül.

Viszont a kezdetben magázódó bolgár fiatalok aztán tegeződni kezdenek, külön megállapodás nélkül. Nagyjából a második, harmadik találkozáskor.

Négy. Postaláda a villamoson (ez is megszűnt). A legegyszerűbb módja a levélfeladásnak a villamos első ajtaja mellett lévő postaládába bedobás volt, a villamosok postaládját minden nap 2-3-szer űrítette a posta.

Öt. A tv-ben az idegen filmek zöme hangalámondásos, ez Magyarországon csak videókazettákon volt szokás.

Hat. Kötelező Komszomol-tagnak lenni, Magyarországon már a 70-es években se volt mindenki KISZ-tag (nyilván ez is megszűnt 1989-ben). Bulgáriában ilyen lazaság nem létezett. Az egyetemi felvételhez kötelező volt a Komszomol jellemzése, ilyet pedig csak tagnak adtak. Már az is veszélyes volt, ha valaki kihagyott egy taggyűlést. S már egyetemi diákként se lehetett lazítani, mert minden tanévben az új beiratkozáshoz is kellett Komszomol-papír. Az egész diákság fellélegzett 1989 novemberében a rendszer bukásakor emiatt.

Bár én mint külföldi mentesültem ez alól, személyesen élményeim vannak minderről. Így többek között Komszomol-gyűlésen is jártam többször (elkísérve múzsámat), ami szürreális élmény volt: mindenki tudta, hogy marhaság, de mindenki játszotta a kiosztott szerepet.

Amikor a múzsám elkezdett passzív és enyhén szarkasztikus lenni az ilyen gyűléseken, gyorsan meg is kapta kolléganőitől a szemrehányást, hogy “neked könnyű, külföldi a párod, bármikor elmehetsz, de mi kénytelenek vagyunk úgy tenni, mintha komolyan vennénk”.

Hét. Szokatlan ételek, szokatlan ételkombinációk. Még nekem is, aki ismertem eleve a legtöbb bolgár ételt. Hármat említenék:

  • Magyarországon is ismert a pacal, de a magyar verzió pörkölt, míg a bolgár leves,
  • a magyarok is sok kenyeret esznek, de a bolgárok még többet,
  • a franciasaláta Magyarországon leginkább köret, míg Bulgáriában szendvicskrém.

Nyolc. A lányok öltözködése. Budapesten megszoktam az egyetemen (bölcsészkar), hogy a diáklányok nagy része slampos, nincs sminkelve, kócos, fiúnak öltözik, s krumpliszsáknak kinéző táskája van. Aztán amikor Szófiában egyetemre kezdtem járni, meglepett az eltérés: a lányok fele titkárnőnek van öltözve, a másik fele diszkó énekesnőnek (ez ugye a 80-as évek vége volt), de mindenki csillog. Időnként rám is szóltak “mit bámulsz, mint egy ponty?”.

A Szófiai Egyetemen beszélgettem egyszer egy spanyol vendégtanárral. Ő is említette ezt, milyen furcsa volt eleinte megszokni, hogy itt a diáklányok úgy néznek ki, mintha éppen randevúra mennének, pedig valójában csak előadásra érkeztek.

a múzsám utolsó éves hallgatóként 1992-ben, demonstrálva a két stílust (egyik se beállított kép, hanem teljesen autentikus spontán hétköznapi öltözék) – balról: fekete harisnyanadrág, bőrszoknya, fekete-arany csillogós blűz, jobbról: bőrszandál, bőröv, testhez tapadó cicanadrág, hosszú blúz – én aztán sikeresen lebeszéltem a titkárnős stílusról, mert én a másikat kedvelem