Népszerű tézis a mai kelet-európai marxisták között, hogy a kommunista rendszer nem azért bukott meg, mert az alapjai fenntarthatatlanok voltak, hanem azért, mert a rendszert belülről elárulta a vezetés egy része. A nézet kb. a következő: a kommunista nomenklatúra megirigyelte a nyugati tőkések életszínvonalát, ezért alkut kötött a nyugattal: a szabad elvonulásért és sok pénzért cserébe feladja a rendszert, az országokat pedig átadta a nyugati nagytőkének. Ebben nem csak marxisták hisznek, ez a nézet népszerű a szélsőjobbosok között is, sőt ma már más politikai eszmék hívei körében is.
Oroszországban ez a tézis még azok között is népszerű, akik egyébként nem szimpatizálnak a kommunista eszmével és semmiképpen sem szeretnének újra kommunista diktatúrát az országban. Viszont szerintük is az USA beszervezte Gorbacsovot, vagy megvették őt pénzért – azaz az általános nézet az, hogy Gorbacsov tudatosan árulta el a rendszert.
Szerintem ez abszurd nézet: aki annak idején figyelemmel kísérte Gorbacsov kaotikus kapkodását, az nem hiheti komolyan, hogy itt egy terv részletei bontakoztak volna ki. Szerintem Gorbacsov szimplán egy naiv balek volt, akit átvertek a nyugatiak.
A marxizmus mai hívei a fenti elméletet azzal egészítik ki, hogy a kommunista nomenklatúra két részből állt: az igazi hívő kommunistákból és az érdekből közéjük beférkőzött liberálisokból, akik lassan átvették a hatalmat, majd végül megbuktatták a rendszert.
A mai magyar „jobboldali” történelemszemlélet egységes, homogén tömbként kezeli a volt kommunista nonemklatúrát, ami persze nem igaz. Valóban létezett igaz hívő rész és technokrata rész, mely csak formailag hitt a rendszerben, a valóságban nem. De abszurd a tézis, hogy ez utóbbiak bármit is meg tudtak volna buktatni.
A bukás mindenhol a Gorbacsov által elindított káosz eredménye volt, még olyan országokra is kihatott ez, ahol a kommunista diktatúra teljesen független volt a Szovjetúniótól (pl. Albánia, Angola, Etiópia).