Miért nincs mlm Bulgáriában

By | 2021-12-06

A kommunizmus bukásának egyik mellékjelensége volt a különféle nyugati mlm-piramisjátékok elterjedése Kelet-Európában, a legnagyobb szereplők az Amway, a Forever Living voltak.

Magyarország még ma is jelentős kelet-európai mlm-központ, sok tízezer ember veszít még ma is sok pénzt azzal, hogy részt vesz az átverő cégek tevékenységében.

Ezzel szemben drasztikus, hogy Bulgária az ellenkező véglet. Alig vannak mlm-cégek, s a legnagyobbak között is vannak olyanok, melyek romániai vagy görögországi központjukon keresztül működnek csak, azaz nem éri meg nekik külön bulgáriai lerakatot létrehozni, továbbá a résztvevők száma minimális.

Az ok az, hogy Bulgáriában a kommunizmus bukása után az emberek megismerték az mlm-nél sokkal durvább direkt piramisjátékot, s ez akkora negatív tapasztalatot adott, hogy máig kitart: bármi hozzá hasonlatoshoz mindenki alapból negatívan viszonyul.

A magyar átmenethez képest a bolgár kaotikus volt. Míg Magyarországon teljesen szervezetten, az apolitikus kisember számára szinte láthatatlanul ment minden, Bulgáriában szinte teljes káosz volt: sokszor minden szabály nélkül, teljes kiszámíthatatlanul zajlottak az események. Egyenesen vadnyugati, pontosabban vadkeleti elemekkel. Ennek talán egy apró jele: a villamosmegállóban megjelenik egy találékony ember, s alumínumkeretes bódét épít, majd ott eladni kezd valamit: természetesen közterületen, bármilyen engedély nélkül, s bejegyzett cég nélkül, de a hatóság nem mer fellépni, nem is akar, a rendőr se csinál semmit. Egyedül az örző-védőktól kell tartani az élelmes villamosmegállói vállalkozónak: nekik kénytelen “adózni”, “biztosítást”, magyarul védelmi pénzt fizetni, különben esetleg egy éjszaka eltűnik az egész építmény. Bulgáriában ez az időszak 1989-1997 között volt, nyilván egyre kisebb mértékkel, a kőkemény rész nagyjából 1991-1994 között. (1991-ig még valahogy működött a régi rendszer gyakorlati hatalomgyakorlása, 1994-től meg lassan elkeződött az új rend konszolidációja.) 1997 óta ez mind eltűnt, a káosz immár csak a magas szinteken maradt meg: azaz a gazdag üzletemberek világában, ahogy ez nyugaton is szokásos, de az ennél alacsonyabb szinteken immár az élet szabályok mentén zajlik.

Amikor 1986-1992 és 1993-1997 között Bulgáriában éltem, 1991-ben kénytelen voltam céget bejegyezni, mert számlát kellett kiadnom pár alkalommal. Nos, simán nem adtam be semmilyen adóbevallást, s kész (először be akartam adni, elkezdtem kitölteni a bevallást, de rájöttem, könyvelő nélkül nem boldogulok, arra meg nem akartam költeni, így hagytam az egészet ahogy van). S semmi nem történt. Ugyanezt megtenni 1998-ban már kockázatos lépés lett volna.

Szóval ebben az időszakban jöttek a piramisjátékok. Egy korombeli volt Komszomol-aktivista, jogász szakon végzett srác maximalizálta a hangulatot. Szófia központjában kibérelt egy szép épületet, majd még egyet, egy volt élelmiszerboltot, ezeket luxus módon berendezte. Ehhez a kezdőtőkéje onnan volt, hogy jogtanácsosként segítette az egyik legnagyobb örző-védő cég (=gyakorlatilag bünőző csoport) tulajának működését: a bolgár örző-védősök azt se tudták mennyi 2+2, szóval hozzájuk képest egy tapasztalat nélküli jogász valóságos géniusznak nézhetett ki, így bizonyára hasznos tanácsokat adott neki, amiért szép honoráriumot kapott.

a központ épülete ma: vicces, ma sportfogadás cég irodája van ott

Szóval meglett a “befektetési alap”, a neve meg minden igényt kielégített: East-West International Holding Group – persze maga a név is már átverés, mert se csoport, se holding nem volt, a nemzetköziség is hiányzott, a tulaj 99 %-ban a srác volt. S jöttek a hirdetések mindenhol, meg a még hatásosabb: a suttogó propaganda. A srác abszolút ráérzett a közhangulatra: elterjesztette saját magáról, hogy nemzetközi drogkereskedő, ezért kell neki a sok pénz, s ezért képes kedvező kamatot fizetni. Mert tényleg komoly kamatot fizetett: 1992-ben a bulgáriai infláció 85 % volt, ő pedig havi 10 % kamatot adott, ami évesítve 300 % feletti kamat volt, azaz az infláció 4-szerese. Aki persze ért a pénzügyekhez alapszinten, az tudta, ez abszurdum, ekkora haszna még egy tényleges drogkereskedőnek sincs (ott szintenként 100 % körüli a haszon), dehát szinte senki se értette akkor a pénzügyekhez az országban.

Voltak persze emberek, akik szóltak: mindez átverés. De le lettek dorongolva azzal, hogy irigyek, a konkurrencia emberei, vagy egyszerűen csak nem akarják, hogy a kisember végre pénzhez jusson. Szóval tömeghisztéria lett. Én magam ismertem közvetve embert, aki eladta a lakását, hogy “részvényt” vehessen a pénzen. A cég, hogy a lehető legkevesebbet kelljen kifizetnie a “részvényeseknek”, azt az ügyes lépést is megtette, hogy annak aki nem készpénzben vette fel a kamatot, hanem újabb részvényben, annak 10 % bónuszt adott.

Nagyjából másfél évig működött a cég. Aztán egy nap a cég teljes készpénz készletének 95 %-át átulta a tulaj több svájci számlára, majd másnap ő is eltűnt. A “részvények” árfolyama persze 24 órán belül 0 lett. Sok dühös ember megtámadta a cég központját, de ott semmit se találtak: csak meglepett – többnyire szintén átvert – alkalmazottakat és berendezési tárgyakat. Hamarosan kiderült: semmilyen aktívái nincsenek a cégnek, sose kötött egyetlen üzletet se, semmilyen befektetések nem voltak. A hivatalos nyomozási adat szerint az okozott kár 1,5 milliárd leva (akkor ez kb. 30 millió USA-dollárnak felelt meg), bár a valóságban ennek a többszöröse lehetett, mert sokаn már be se kelentették kárigényüket, utólag szégyelve, hogy ekkora barmok voltak, hogy belementek egy ilyen átverésbe.

Az eset pozitív hozadéka: azóta Bulgáriában képtelenség bármi hasonlót csinálni, mindenkinek az East-West neve ugrik be azonnal.

De mi lett a sráccal végül? Semmi. Pár évvel később letartóztatják Franciaországban, egy ottani botránya miatt. Végül kiadják Bulgáriának Interpol-körözés alapján. Bulgáriában előzetes letartóztatásba helyezik, majd évekig megy ellene a per. A per vége: felmentik minden vád alól. Kiderül: ténylegesen tehetséges jogász a srác, minden úgy lett megcsinálva általa, hogy képtelenség bármivel is megvádolni. 2005-ban azt is megteszi, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságán beperli Bulgáriát indokolatlanul hosszú előzetes letartóztatása miatt, s ezt is megnyeri, a Bíróság elmarasztalja Bulgáriát. Jelenleg már 55 éves, s visszatért eredeti szaktudása gyakorlásához: jogtanácsos egy szófiai banknál. А “befektetők” pénze sose lett meg.