Miért van ilyen sok résztvevő csapat?

By | 2021-07-29

Felmerült nemrég a kérdés, hogyan lehet az olimpián 205 résztvevő ország, mikor ennyi ország nem is létezik.

A megoldás a kérdésre vicces, de nem túl bonyolult.

1996 előtt ad hoc alapon dőlt el ki lehet a Nemzetközi Olimpia Bizottság tagszervezete, nem volt rá pontos szabály. 1996 előtt lehetséges volt, hogy egy nem-független ország, tehát egy független ország része önállóan tag legyen. Pl. Magyarország a kezdetektől önálló tag, azaz 1896 óta, annak ellenére, hogy ekkor Magyarország még nem volt jogilag független állam. De pl. Finnország is külön tagsággal rendelkezett, 1917 előtt is, amikor Finnország még nem volt önálló ország, hanem Oroszország részét képezte. Vannak más példák is.

A XX. sz. 90-es éveiben káosz keletkezett ebből, hiszen drasztikusan nőtt a nemzetközileg nem elismert államok száma. Emiatt 1996-ban a NOB eldöntötte: ezentúl szigorú szabályok határozzák meg ki lehet tag. Az új szabályrendszer:

  • tag lehet minden ENSZ-tagállam (ez jelenleg 193 ország),
  • minden nem ENSZ-tagállam, melyet az ENSZ elismer országnak (ez jelenleg 4 eset: Cook-szk., Niue, Palesztína, Vatikán),
  • minden nem ENSZ-tagállam, melyet az ENSZ nem ismer el országnak, de melyet az ENSZ-tagállamok többsége elismer országnak (ilyen jelenleg 1 van: Koszovó).

Viszont mindehhez hozzájárul a “szerzett jog” elve, azaz aki nem felel meg a fenti 3 szabály egyikének se, de már tag volt 1996-ban, annak megmarad tagsága.

Fentiek miatt:

  • mind a 193 ENSZ-tagállamnak van elismert olimpiai tagsága,
  • van olimpiai tagsága a Cook-szigeteknek, Koszovónak, s Palesztínának (Niuének nincs nemzetközi szintű olimpiai bizottsága, sportolói Új-Zéland színében játszanak, a Vatikánnak meg nincs sportszervezete),

De a legérdekesebb, a “szerzett jog” alapján tagok:

  • Amerikai Szamoa – a mai szabályok szerint az USA részeként kellene versenyezniük, de 1987 óta elismert tag, így önálló tagságuk fennáll,
  • Amerikai Virgin-szk. – a mai szabályok szerint az USA részeként kellene versenyezniük, de 1967 óta elismert tag (“Virgin-szk.” név alatt), így önálló tagságuk fennáll,
  • Aruba – a mai szabályok szerint Hollandia részeként kellene versenyezniük, de 1986 óta elismert tag, így önálló tagságuk fennáll,
  • Bermuda – a mai szabályok szerint az Egyesült Királyság részeként kellene versenyezniük, de 1968 óta elismert tag, így önálló tagságuk fennáll,
  • Brit Virgin-szk. – a mai szabályok szerint az Egyesült Királyság részeként kellene versenyezniük, de 1982 óta elismert tag, így önálló tagságuk fennáll,
  • Guam – a mai szabályok szerint az USA részeként kellene versenyezniük, de 1986 óta elismert tag, így önálló tagságuk fennáll,
  • Kajmán-szk. – a mai szabályok szerint az Egyesült Királyság részeként kellene versenyezniük, de 1976 óta elismert tag, így önálló tagságuk fennáll,
  • Hongkong – a mai szabályok szerint Kína részeként kellene versenyezniük, de 1950 óta elismert tag, még mint brit gyarmat lett tag, s ezt a Kínához való csatlakozás után is fennmaradt, csak a hivatalos név lett új, a mostani név “Hongkong Kína”, hivatalos jelképe a hongkongi zászló, de a kínai himnusz,
  • Puerto Rico – a mai szabályok szerint az USA részeként kellene versenyezniük, de 1948 óta elismert tag, így önálló tagságuk fennáll,
  • Tajvan – eredetileg elismerve 1920-ban, az olimpiai bizottság a kínai polgárháborúban a tajpeji kormány mellé állt, így a pekingi kormány mellett új olimpiai bizottság alakult – ez után több évtizedes vita indult, mely csak 1979-ben oldódott meg a pekingi kormány javára, onnantól a NOB számára “Kína” csak a pekingi kormányt jelenti, míg a tajpeji kormány számára a “Kínai Tajpej” név használatos – ez az egyetlen olimpiai tagszervezet, mely nem használhatja országa hivatalos zászlóját (helyette egy speciális olimpiai zászlót használnak), továbbá a hivatalos tajvani himnusz se használható az olimpiai eseményeken, helyette egy másik, szintén nemzeti jelképnek számító dalt használnak (kb. mintha Magyarország nem használhatná a Himnuszt, hanem helyette csak a Szózatot).

Más nemzetközi sportszervezetek kevésbé szigorúak. Pl. a FIFA máig ad hoc alapoan ad tagságot. Ezért lehetséges pl. olyan csapatok létezése ott, mint Feröer-szk. és Gibraltár, meg sok más hasonló.

Egy vicces elem. A tajvani zászló tiltása miatt a tajvani szurkolók 2010 előtt a mianmari zászlót használták, az ugyanis rendkívül haszonlított a tajvani zászlóra. Sajnos ez ma már nem lehetséges: 2010-ben a mianmari zászló drasztikusan megváltozott.

a tajvani nemzeti zászló, a tajvani olimpiai zászló, a 2010 előtti mianmari zászló