Nagyon nehéz a ballib újságíró dolga: egyszerre kell azt hirdetni, hogy Magyarországon extrém alacsony a bérszint, s azt is, hogy a kormány túl magasra emelte a minimálbért, ami miatt a befektetők menekülnek.
A „túl magas a minimálbér” mítoszt szerencsére ma már csak a legfanatikusabb ballibbant megbokrosodottisták hiszik, de sajnos a magyar közgondolkodás ma is erősen hajlik az „afrikai bérszint” lemezre.
A valóság persze az, hogy a magyar bérszint a világ felső 20 %-ában van, tulajdonképpen ott van 150 éve, nagyon rövid válságszakaszokat leszámítva.
A magyar nettó medián bér jelenleg 700 euró körül mozog, ez teljesen jellemző a világ második decilisére. Ide tartozik még:
- Kelet-Európa legnagyobb része,
- Nyugat-Európából Ciprus, Görögország, Portugália,
- Dél-Amerikából a 3 „gazdag” állam: Argentína, Chile, Uruguay,
- Közép-Amerikából Panama és pár gazdagabb karibi szigetország,
- Ázsiában: Malájzia,
- Afrikában: talán Botswana, de inkább senki.
Szóval ez a tipikus félperifériai szint.
Van e szint felett a gazdag szint, ez szinte egész Nyugat-Európa, Észak-Amerika, pár extrém gazdag muszlim olajállam, Izrael, Japán, Szingapúr, Dél-Korea, Tajvan, Ausztrália, Új-Zéland. S kész, más nincs.
A világ maradék kb. 160 országa szegényebb a félperifériai szintnél. Ez is 4 elkülöníthető csoportba sorolható:
- átlagos bér 400-500 euró: ez pl. Albánia szintje, ez a tipikus latin-amerikai szint is,
- átlagos bér 200-250 euró: ez pl. Namíbia szintje, afrikai összehasonlításban Namíbia jóléti állam,
- átlagos bér 100-150 euró: ez pl. Angola szintje, afrikai összehasonlításban ez is átlag feletti,
- átlagos bér 50-100 euró: ez a tipikus afrikai szint.
Szóval miért is jön az afrikai migráns? Hát ezért! Afrikai szemmel a Magyarországon szidalomként használt „albán életszínvonal” is csillagászati jólétnek tűnik.
