Minél balosabb, annál nacionalistább

By | 2024-04-23
Megosztás:

A mút hét végén voltak a regionális választások Baszkföldön.

Spanyolország de facto egy föderatív állam, hivatalosan ez azonban nincs kimondva. A Franco utáni rendszerben létrejöttek az egyes autonóm régiók, a baszk és katalán szeparatizmus kezelésére, lassan azonban minden egyes régió autonóm lett, az etnikailag spanyolok is. Szóval de iure ez egy egységes nemzetállam, de facto viszont szövetségi állam – sajátos megoldás, melyre így mindenki hivatkozhat.

Szóval jelenleg az ország teljes területe „autonóm”: 17 autonóm régió („közösség”) és 2 autonóm város, utóbbiak azért nem régiók, mert túl kicsik, ezek az egykor nagy észak-afrikai kontinentális spanyol terület két megmaradt része, két kb. 100 ezer lakosú város.

narancs: ahol egyedül a spanyol a hivatalos nyelv, sárga: ahol a spanyol mellett van más hivatalos nyelv is, piros: Baszkföld (a két kis pont, a két afrikai város nem méretarányos)

A spanyol modell fontos része, hogy nemzetiségi jogok vannak, nemzeti jogok nincsenek, azaz egyetlen spanyol nemzet van, mely soknemzetiségű, s a szuverenitás az egész nemzetet illeti, nem annak részeit. Tulajdonképpen ugyanaz a modell, amit Magyarország próbált vinni 1867 után. De a gyakorlatban ez itt se működik: ez egyeseknek túl sok jog, másoknak meg túl kevés. Az ország egységét leginkább az tartja össze, hogy képtelenség lenne a szétesést megoldani a sok összefonódás miatt, s mindenképpen gazdasági katasztrófa lenne a vége.

A mostani baszkföldi választás eredménye:

partido = párt, escaños = mandátumok, votos = szavazatok

Magyarázat. Első látásra furcsa, hogy van párt mely 2,03 % szavazattal 1 mandátumot kap, míg másik meg 2,25 %-kal 0 mandátumot. Ennek oka a választási rendszer: Baszkföld 3 megyéből áll, s ha valaki bármelyikben eléri a 3 %-os küszöböt, akkor mandátum jár neki, akkor is ha az egész régió szintjén 3 % alatt marad.

A sajátosság itt, hogy nem az oldaliság számít, hanem a baszk nacionalizmushoz való viszony. Ha oldalt nézünk, akkor a hagyományos fogalmakkal így lehet az egyes erőket leírni:

  • EAJ-PNV: középjobb,
  • EH Bildu: középbal,
  • PSE-EE/PSOE: középbal,
  • PP: középjobb,
  • SUMAR: szélsőbal,
  • VOX: szélsőjobb.

A baszk nacionalizmushoz való viszony viszont ez:

  • baszk nacionalizmus és függetlenségpártiság: Bildu,
  • baszk nacionalizmus és regionalizmuspártiság: PNV,
  • spanyol egység és baszk regionalizmuspártiság: PSE, Sumar,
  • spanyol nacionalizmus és baszk regionalizmuspártiság: PP,
  • spanyol nacionalizmus és baszk kulturális autonómiapártiság: Vox.

Látható, csak a Vox ellenzi a baszk nacionalizmust minden alakjában, de még ők is kulturálisan baszkpártiak. A Vox baszkföldi szervezetét egyébként egy színbaszk nő vezeti.

A függetlenséghez való viszony nagy választóvonal, így bár most ismét komoly nacionalista győzelem született (72 %), a két baszk nacionalista párt – a PNV és a Bildu – összeférhetetlen egymással, mivel az egyik támogatja, a másik ellenzi a baszk függetlenséget. A Bildu esetében külön „baj”, hogy gyakorlatilag a már megszűnt terrorista szervezetből, az ETA-ból nőtt ki, persze többszörös áttételeken keresztül, amivel szalonképtelennek számít a többiek szemében.

A baszkföldi kormányzat marad a mostani: a PNV és a PSE koalíciója. Ami középjobb és középbal párt koalíciója, viszont a baszk nacionalizmus ügyében mégis közel állnak egymáshoz, gyakorlatilag a statusquót támogatják.

A Bildu vezére jelképesen mindig kétszer mond el mindent, spanyolul és baszkul: